Őszintén be kell vallanom, ezen a vasárnapon nálam elsőbbséget élvezett az Anyák napja. Még mielőtt néhányan elítélnének emiatt, szeretném tisztázni a helyzetet.

Sajnos, koromnál fogva, édesanyámat már csak a temetőben tudtam virággal köszönteni. Viszont annál nagyobb öröm volt számomra, amikor csöngettek, és a lányaim, a kis unokáim jöttek a feleségemet, a nagyit köszönteni virággal, verssel. Ez időben egybeesett a Fradi paksi vendégjátékának kezdetével. Így TV-n sem tudtam nézni a meccs első félidejét, csak – titokban – az Internetről tájékozódtam a meccs állásáról. Az első félidőt 0:0-nak könyveltem el, így kellemes meglepetés ért, amikor a második félidőre be tudtam kapcsolódni a TV-közvetítésbe, és 1:0-s Fradi vezetést láttam az eredményjelzőn.

A második félidőt így már tudom értékelni. Be kell látni, ezúttal kevésbé látványos játékkal, jóval kevesebb gólhelyzettel, mint az előző fordulókban, sikerült három pontot szereznünk. Ráadásul egy szimpatikus edző által irányított szimpatikus csapattal szemben!

Nálam talán csak Martin Klein örült jobban, hogy a kezdőcsapatban kapott helyet. Meg is hálálta egy szép fejesgóllal. A múltkoriban írtam, hogy Klein nem csak hátul, hanem elöl is hasznos lehetne kitűnő fejjátékával. Bejött…

A játékvezető következetes volt. Ítéleteivel következetesen a Fradit sújtotta (Böde eltüntetései a 16-oson belül, sárga lapok…). Még a NS is megemlít egyet, ami nagy szó!

Számomra nagyon hiányzott Jenner. A kiállítás jogosságát nem kérdőjeleztem meg, de a mai napig nem értem a hárommeccses eltiltást. Van, aki érti a fegyelmi bizottság tagjain kívül? Lehet, hogy valakivel összekeverték, és visszaesőnek minősítették?

A forduló többi mérkőzésének eredménye úgy alakult, hogy ismét felcsillant a dobogó reménye. A nagy cél elérése csak a mi játékosainkon múlik! Akarni kell, és eggyel több gólt kell rúgni, mint az ellenfél, s akkor a játékvezetők sem tehetnek semmit. (Nagyon okos vagyok!?)

Rövid írásomat Tomiszlav Szivics szavaival zárom: „Moniz számos pozitív elemet hozott a magyar futballba, így sok sikert kívánok nekik.”