2024. november 26. kedd

Sanyi bá boldog

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2013. szeptember 23.

Hogy miért boldog? Az könnyen kitalálható.

IMG_2168Volt egy meccs, mit egy meccs, a meccs! Fradi – Újpest. Bár nem a legnagyobb múltú magyar összecsapás, azt nem lehet a Fradi-MTK – tól elvitatni, mégis ez vált a magyar labdarúgás zászlóshajójává. Újabban azt mondják, a Derbi, van akinek Derby. Véletlen? Aligha. Ennek a két csapatnak a versengése időtálló. Feltételezem, az lehet az oka ennek, hogy ezen két csapat mögött van Magyarországon számszerűen mérhető kötődés a klubjaikhoz. Olyan kötődés, amely többet jelent annál, mint hogy kimegyek a csapatom mérkőzésére és ott szurkolok. Ez a kötődés azt jelenti, gondolatban a csapattal élek, velük kelek, velük fekszem, róluk álmodom, az életem részét jelentik. Ilyen kötődés nem percek, hosszú évek, évtizedek alatt alakulhat csak ki, amely aztán generációról generációra száll. Szóval e két csapat mögött van ilyen, persze messze nem egyenlő számban.IMG_2194 Jól mutatta ezt tegnap délután a Puskás Ferenc Stadion nézőtere. Több, mint húszezer ember a lelátókon! Ilyen magyar bajnokin utoljára 1996-ban fordult elő. Akkor is ugyanebben a stadionban, akkor is a Fradi játszott, épp egy bajnoki címet eldöntő meccset a BVSC ellen. Mit bizonyít ez? A Fradira a sorsfordító pillanatokban még mindig tömegek kíváncsiak. Ráadásul nemcsak a televíziók képernyői előtt, hanem a helyszínen is. Megdöntve ezzel azt a tételt, miszerint a sok tévés meccs távol tartja az embereket a lelátóról. Ha a jó a csapat, nagyok vele szemben a várakozások, és ezeknek a várakozásoknak a csapat meg akar és meg is tud felelni, akkor közvetíthet akármi, aki csak teheti megy a helyszínre. Mint akkor, 1996-ban és most 2013-ban. Ráadásul az idén már nem is először. Jól emlékszünk, a régi Albert Stadiont szintén egy táblás ház búcsúztatta, pont az Újpest ellen.

IMG_2180A sok néző akkor is, most is fergeteges hangulatot produkált. Olyan hangulatot, amely a valamirevaló futballmeccseknek a sava, borsa, amelyről a futballisták mindig is álmodnak. A magyarok kicsi gyerekkoruktól tudják, mit jelent ez, nem véletlenül vágytak régen mindenhonnan a Fradiba. Aztán volt egy hosszú idő, hogy ez a vágyakozás elmúlt, a Fradi nem volt vonzó. Voltak, akik szerették volna elérni, hogy a Fradi is eltűnjön a magyar labdarúgás mocsaras lápjában. De a Fradit nem lehet eltüntetni! A Fradiba nagyon mélyen beleivódott a feltámadás képessége. Amikor nagyon lent van, akkor is tudja, lesz még fenn, mert az Isten oda teremtette. Mindig jön majd valaki, jönnek valakik, akik visszajuttatják a csúcsra. És ha elindul ez a kiegyenesedés, akkor a hamu alatt izzó parázs újra oxigénhez jut, újra lángolni kezd. Úgy érzem, most ilyen időket élünk. Ez látszik a játékosok arcán is. A magyarén, de a sokszor, sokat szidott külföldiekén is. IMG_2183Igaz, ők olyan külföldiek, akik hazájukban nem szokhattak az ilyen miliőhöz, hiszen nem az első vonalból jöttek. Az ilyen tömegek ilyen érzelmi megnyilvánulása őket is megfogja. És jó látni a gyermekek arcát is. Ők azok, akik egy ilyen élménytől örökre megfogadják maguknak, ha törik, ha szakad, ők is futballisták lesznek, sőt a Fradi futballistái lesznek, hogy ne csak a játékosokat kísérve, hanem a pályán játszva is melengesse szívüket a tudat, amiért ezt a játékot és ezt a csapatot oly sokan szeretik. Kívánom, hogy ezen vágyuk teljesüljön! Kívánom, hogy edzőik az utánpótlásban úgy pallérozzák őket, hogy tehetségüket maximálisan ki tudják bontakoztatni és azt majdan, a jövő Fradijában hasonló nézősereg előtt kamatoztathassák.

IMG_2197Akárki, akármit mond, ide el kellett jutni. Néhány éve, az NB II poklában vagy a visszajutás utáni útkeresés közben nem gondoltuk, hogy mindez varázsütésre következik majd be. Ma már tudjuk, Ricardo Moniz hozta a varázspálcát és azzal varázsolt. Mint, minden varázslat, ez is végtelenül egyszerű. A futball lényege a támadás, a Fradi gyökerei ugyanitt vannak. Nem elég győzni, játszani is kell, a publikumot kiszolgálni. Moniz ezt a filozófiát vallja és a Fradiban megtalálta azt a csapatot, ahol ezt maximálisan bizonyíthatja. Egyszerűnek tűnik, mégis nehéz megélni. Ezt bizonyítja az edző arca a kezdés előtt. Mondhatni, tele van kételyekkel. Vajon, képes lesz a csapat megfelelni a várakozásnak, az elvárásoknak? Vajon a legjobb formában levő játékosokat küldte a pályára? Aztán jött a harmadik perc, az Újpest egy védelmi hibát kihasználva gólt szerzett. A kételyek lettek benne nagyobbak vagy a bizonyosság, hogy nem dönthetett rosszul. IMG_2248 IMG_2254 Keseregni nem volt idő. A közönség nem lankadt, ugyanúgy bízott a csapatban, mint az edző. Mit tehet ilyenkor egy játékos? Ha valóban játékos, akkor nem esik össze, ez meghatványozza az erejét. A Fradi játékosainak is ezt tette. Mindenki hozta azt, amit az elmúlt időszakban szokott. Böde Dani, példának okáért, ment mint a tank. Ment, megállítani csak szabálytalanul tudták. Egy tank lő is, Böde sem tette másképp. De ha kellett, passzolt, mint az egyenlítő gól előtt vagy fejelt, mint a második és harmadik gólunknál. A másodiknál ez épp elég volt arra, hogy összezavarja az ellenfelet, aki öngólt vétett, a harmadikat ellentmondást nem tűrően fejelte be. Ahogy szokta. Meg ahogy már mi is megszoktuk tőle.

Tetszett Holman Dávid kreatív játéka, Diallo mozgékonysága, Jenner cselei és beadásai, Besic önbizalomtól duzzadó védőjátéka, Mateos fejjátéka és helyezkedése, de a többiekről is csak jót lehet mondani. A légkör nem bénította, hanem hajtotta őket. Futball volt a pályán, futballhangulat a lelátón. IMG_2575 IMG_2568 A meccs végén méltán köszönték meg egymásnak a résztvevő felek. Lehet más a bőrszín, lehet más a nemzetiség, a Fradi valódi varázsa hat. Hiszem, így ünnepelni, csak a Fradiban, a Fradival lehet. Hiszem, ilyenkor ezek a játékosok is fradistává válnak, ez életreszóló élmény nekik is. Mint ahogy az a szurkolónak, aki rekedtségig kiabál, a szó jó értelmében véve őrjöng a lelátón, a győzelembe hajtja az övéit. Lehet kérdezni, sokan közülük eddig hol voltak, miért csak ilyenkor jönnek? Lehet, de nincs értelme. Ők voltak a hamu alatt izzó parázs, amely most lángra kelt. Ha a csapat ettől a tűztől áthatva hasonlóan játszik a továbbiakban is, akkor nincs kétségem afelől, hogy az ilyen nézőszámok nem egyszeriek lesznek. Úgy, mint régen. Mert a Fradi kezd úgy játszani, mint régen. És győzni, mint régen. IMG_2644 Az MLSZ-nek is el kell döntenie, mit is akar valójában? Ilyen hangulatú mérkőzéseket vagy azt, amit a Fradin kívül látunk a magyar bajnokságban. Látjuk, mert a televízió azokat is közvetíti. Igazi családbarát mérkőzések ezek, szűk baráti körben. Noha ott nincs zártkapu, mégis minden szösszenet kihallatszik a pályáról és azon kívülről. Kérdem ezt azért is, mert sokan aggódnak, az MLSZ megint szigorúan fogja mérni a meccs alatt a lelátón történteket. A pirotechnikát, a talán nem a legirodalmibb – bár a modern irodalomban ilyen irányzatok is vannak – rigmusokat, a pályára történő szaladást. Mondjuk, ez utóbbit nem egészen értem. Mi szükség van arra, különösen a csapatunk 3-1-es vezetésénél, öt perccel a vége előtt? Kinek használ ez? Kit büntetnek ezzel? Öreg vagyok már ahhoz, hogy ezt megértsem. Bár, ha valaki elmagyarázná, megpróbálnám. Eddig az sem volt nagy szokás, hogy a győztes meccs után a pályán a szurkolók együtt ünnepeljenek a játékosokkal. Kivéve tán a címnyerő meccs utáni ünnepléseket. Itt, most nem volt – egyelőre – címnyerés, csupán egy ősi rivális legyőzése. A legtöbben a helyükön, majd utána a vendéglátóipari egységekben és otthon ünnepeltek, volt aki a pályán. Tudom, nem zavartak senkit, örömüket fejezték ki. De mi van, ha ezért is büntetnek? Nem lett volna ez megelőzhető? Remélem, nem lesz súlyosabb következménye, ahogy Ricardo Moniz is fogalmazott a meccs után, az MLSZ nem dramatizálja túl a történéseket, bármily erős is a dramaturgiai készsége. Apropó, Ricardo Moniz a meccs után. Mennyire más ez az arc, mint a meccs előtti! Csak remélni lehet, hogy ez állandósul.

Ez a meccs boldoggá tett. Remélem, tartós állapot lesz ez, eltart egészen addig, amíg megünnepeljük az oly régóta várt 29-ik bajnoki címet. Aztán utána is. Meddig is? Mondjuk, míg élek! Mert ez az érzés egy életre szól.

Hajrá Fradi!

Sanyi bá,
alias Simon Sándor

A szöveget körítő képeket köszönöm Sas Gábornak.

A végére ugorhat és hozzászólhat.

8 hozzászólás

  1. kritikus írta:

    Tisztelt Sanyi bá, az a húszezer néző egy dolgot bizonyít, ha jön az Újpest mennyi fradista kíváncsi rá. Nincs itt semmilyen sorsfordító pillanat, ez egy mélyen rangján alatti divatmeccs, amin divat pózolni a lelátón, megjelenni a százezer fénykép egyikén. Ez a meccs rég nem a Fradiról szól, ez egy esemény, amin divat részt venni az ország minden részéről, itt a pózőr szurkoló mutatja meg önmagát. A meccs, a Fradi itt teljesen másodlagos. Ahogy ma mondják: ez egy tök nagy buli.

    Hozzászólás ideje: 2013. szeptember 24. 07:29

  2. Simon Sándor írta:

    Tisztelt Kritikus Úr!

    Úgy tűnik, nem értünk egyet és valószínűnek tartom, meggyőzni sem fogjuk egymást. Ön így gondolja, én pedig úgy, ahogy leírtam. Szívünk joga. Ettől még mindketten lehetünk fradisták, szurkolhatunk a Fradinak, én akár még boldog is lehetek.

    Üdvözlettel

    Sanyi bá

    Hozzászólás ideje: 2013. szeptember 24. 10:01

  3. Kinizsi írta:

    Ezúttal nem a játék szépsége, hanem az eredmény volt fontos! Jó rangadó volt. Túlzás lenne azt állítani, hogy jól játszottunk, mert a védekezésben gyermekded hibákat követtünk el, de legalább fölényben voltunk, támadtunk, sok gólhelyzetet alakítottunk ki. Szabó úr, a TV-nézők szerint jogosan érvénytelenítette les címén a gólunkat, de Böde buktatásainál rendre hibázott. Az első félidőben pirosat érdemelt volna a lila védő, a végén pedig nevetséges volt, hogy Böde kapott sárga lapot „műesésért”. Ő nem az a játékos, aki „dombitibizik”. Aki ezután a meccs után is csak fanyalogni tud, az ne nézzen Fradi meccset. Jelenleg ennyivel kell beérni, a Fradi már sohasem lesz olyan mint a régi. Örüljünk annak, hogy a második helyen állunk.

    Hozzászólás ideje: 2013. szeptember 24. 19:47

  4. Gárdai írta:

    Kedves Mindenki!
    Miért nem örülünk felhőtlenül, még a kritikusabbak is annak hogy győzött a Csapat?! Miért kell különböző kifogásokat keresni, a védelem bizonytalan , stb. akkor amikor nézve a spanyol bajnokságot, a Barca és a Reál védelmét a „szakemberek ” évek óta lesajnálják, hogy bizonytalan és milyen „nagyágyúkkal” kellene megerősíteni. Ezzel szemben a csapatok sorra győznek érik el a sikereiket. A stadionok meg tele.Egyébként pedig soha nem lesz olyan mérkőzés ahol az ellenfélnek ne legyen helyzete, gólszerzési lehetősége. Ezért kell a csapatnak ilyen akarással elsöprő lendülettel, ellentmondást nem tűrően játszani, mert ezzel lehet még a legjobb csapatokat, játékosokat is hibázásra kényszeríteni. Az ellendrukkerekről (kritikusok, újságírók….stb) csak annyit, – tisztelet a kivételeknek- hogy végtelenül sajnálják ÍRÍGYKEDNEK, hogy az általuk favorizált csapatoknak MOST nem megy, illetve nincs tábor, pedig megérdemelné a csapat, ezért próbálják kisebbíteni, bagateleizálni a Fradi szurkolók örömét.Most az kellene, hogy ezt a lendületet a csapat minnél tovább vigye és akkor is győzzünk amikor esetleg gyengébben is játszunk!!! Hajrá Fradi.Ui: a legközelebbi mérkőzésre hányan és hová mehetünk be??

    Hozzászólás ideje: 2013. szeptember 25. 17:39

  5. kritikus írta:

    Tisztelt Gárdai úr!

    Felhőtlenül nincs ok az örömre, látja tavaly is legyőztük az Újpestet, aztán mire mentünk vele. Egy klub (és minden más) életében alapvetően a tendenciát kell figyelni, nem a részsiker számít, hiszen vasárnap is egy öngól meg két, ötösön belüli (súlyos védelmi hiba) fejes gól miatt győztünk.És nem csak egy-egy győzelem a lényegtelen, de emlékezzünk a Vácra, mire mentek, hova jutottak az egy bajnoki címükkel.
    Továbbra is fenntartom: ha egy klub a hagyományaival szembe megy, nem sokra fogja vinni. Lehet a modernizációra hivatkozni, de az FTC alapvetően konzervatív értéket képviselt mindig. Érdekes megfigyelni, a klub drukkereinek nagy része alapvetően konzervatívnak vallja magát, miközben ezzel totálisan szembemegy. Pont ezért fog bekövetkezni néhány éven belül az, hogy az FTC nem „az FTC” lesz, hanem egy bolt a Sportplázában. A monizi légiós-világ ide fog vezetni. A gyökértelenséghez. És ez ellen kéne a Baráti Körnek felemelnie a szavát.
    Jól érzékelhető más fórumokon, ahol zömmel fiatalok vesznek részt, az FTC nekik egy csapat és semmi több, semmi más. Ők már konzum-szurkolók és az ő szellemiségükre fog formálódni az FTC. Aztán sírhatunk, hogy hoppá, egy értékkel megint kevesebb és választ nem fognak tudni adni, hogy az FTC miért nem az Újpest, a Vasas, az MTK, vagy a Honvéd, nem lesz érzékelhető a különbség, csak legfeljebb a klubszínekben.

    Hozzászólás ideje: 2013. szeptember 26. 08:20

  6. Gárdai írta:

    Kedves kritikus!
    Úgy gondolom, hogy azok a boldog kiegyensúlyozott emberek akik a megfelelő pillanatban tudnak örülni annak amiért szurkoltak ,vagy netán elérték azt.Az apró örömök teszik teljessé az életünket. Nem is értem azon gondolat menetét, hogy hova jutottak el a Váciak a bajnoksággal? Tényleg Ön szerint hová kellett volna? Nem is értem a hasonlatot Vác és Fradi? Szertném felhívni a figyelmét arra, hogy a gólok nagyrésze valakinek a hibájából esik ami eléggé nehezen történik meg akkor ha az védő, játékos nincs erre rákényszerítve. Ez minden játékban a cél, hogy legyen kikényszerített hiba ami a gólokat eredményezi. Kikényszeríteni a hibát pedig többnyire töretlen akarattal, győzniakarással, helyzetkialakítással lehet. Az öngólok nagyrésze nem véletlen, mert zavarják, hibázásra kényszerítik az adott játékost!!! Moníz mester elfogadta a Fradi értékeit, hangot is adott erről ” ezekért a szurkolókért még a falon is átmegy a csapat”.Nem is véletlen hogy skandálják a nevét, ez is az amit nehezen emésztenek meg egyesek! Nem szeretem azokat a hasonlatokat amiket célirányosan tesz.(Újp.,Honv. Vasas..stb)Továbbra is fenntartom azon véleményemet, hogy mint kritikus véleményt formáló, írigy. Én nagyon várom már, hogy az Ön által nem emlegetett Videoton, vagy Győr mikor jut el oda, hogy a „konzum ” szurkolóik megtöltik csak úgy a stadionukat!! Hajrá Fradi!!!

    Hozzászólás ideje: 2013. szeptember 27. 15:52

  7. kritikus írta:

    Tisztelt Gárdai úr!

    Vác: Hogy mire jutottak az alatt azt értem, hogy ma már azt sem tudjuk, hol keressük őket. Vásároltak, vásároltak, tönkre mentek. Ahogy a Stadler, Gázszer, Vasas, Csepel, sorolhatnám.
    Vagy ahogy az FTC is az angol érában. Csak ide beszállt utána a politika, ahogy a nemszeretem célirányos példáknál (Vasas, Honvéd, MTK) annak idején, vagy ahogy az Újpestbe is 2000 körül.

    A Győr és a Videoton is eljutott oda az ő év meccsein, hogy megtelt a lelátó egyszer. De ismétlem: az Újpest ellen sem a Fradi miatt telt meg a stadion, hiszen akkor meg kellett volna telnie a Vidi ellen is. Az Újpest meccsen abból a húszezerből tízezer az Újpestre volt kíváncsi, illetve arra, hogy ezen a meccsen mindenkiből kijöhet az állat, ez a 90 perc erről szól, a gyűlöletről, a magamutogatásról.

    Nevezhetjük az anti-futballt hiba kikényszerítésnek, de kíváncsi leszek, hogy a ma délutáni kínlódás után minek fogjuk ezt holnap nevezni, illetve arra is, hogy hova tűnt a húszezerből tizenötezer egy hét alatt, egy ilyen hatalmas győzelem után.

    De rögtön hozzáteszem: ha ez elég a közönségnek, hogy külföldiek minősíthetetlen focit csinálnak az FTC-ben, akkor ricardózzanak nyugodtan. Húsz éve ilyen focira Novák takarodj! volt a rigmus, pedig neki eredménye volt rendesen. Ez is egy tendencia.

    Hozzászólás ideje: 2013. szeptember 28. 09:20

  8. Gárdai írta:

    Kedves Kritikus!
    Az olyan véleménnyel ami Önnek van, érzelem nélküli rideg,csúsztatva vagdalkozó és semmi nem számít csak a kritizálás, e közben igaz szurkolókat válogatás nékül gyaláz, azzal a továbbiakban nem kívánok sem vitázni, sem levelezni.

    Hozzászólás ideje: 2013. szeptember 30. 14:49

HOZZÁSZÓLÁS