Színes anekdoták a múltból
Sárosi Istvánnak köszönhetően folytatjuk a múlt derűs pillanatainak felidézését. A szerző ezeket üdítő jelleggel frissítőnek szánja a ma eredményeitől elcsigázott “Baráti Kör” tagjainak. A történetekből nyilvánvaló, hogy a múlt század 50-es és 60-as éveiben a futballisták magánéletében is voltak szeretni való, a magyar virtust felvillantó pillanatok.
1961. február 7. válogatott labdarúgó mérkőzés, Kairó, Magyarország – EAK (Egyiptom) ellen.
Kotász Antal
A mérkőzés előtt Dr. Botár Zoltán, a válogatott orvosa és Kotász Antal, balfedezet vásárolni indult.
Dr. Botár így fordult a fedezethez: „Öcsi, megtetszett egy szőnyeg. Kellene!”
Kotász Öcsi: ”Bízd rám!”Az árus 10 fontra becsülte áruját.
Öcsi hideg nyugalommal: „5 font.”A kereskedő, mint aki nem jól hall, a füléhez emelte kezét, aztán hitetlenkedve néz az égre:
„Kilenc.” Majd némi pantomim, aztán újra: „Kilenc.” – sóhajtotta.„Öt.” Mondta Kotász jéghidegen.
Az arab letérdelt a szőnyegre, öklével verte, a szája szegletében némi hab jelent meg.
„Haljon éhen családom, pusztuljanak nyomorultul az árváim, legyen hét!”„Öt.”
A kereskedő a köntösét kezdte szaggatni, a szeme kidagadt, néhány tánclépést lejtett.
“Érjen kínhalál, vesse ki a föld a tetememet, a sakálok egyék meg, sújtson Allah átka, legyen öt!”Erre Kotász, csak úgy odavetve: „Négy.”
Végül 2,5 fontért elvitték a szőnyeget.
Ennél sokkal egyszerűbb volt Sándor Csikar és Albert Flóri üzleti kalandja.
Sándor Csikar
Flóri: „Csikar! Kellene az a tevenyereg.”
„Melyik az?” így Csikar.„Az ott. Az a szép piros.”
Csikar a kereskedőhöz fordult: “Mennyi?”„Öt.”
Erre Csikar fogta a tevenyerget és letett egy kettest a pultra. Aztán homlokon csókolva
az arabot ezt mondta: “Szervusz Ali!”, majd kimasírozott az üzletből.Negyedóra múlva arra jártak. A kereskedő még mindig meredten állt a pultnál.
Trükk Dél-Amerikából.
Baróti Lajos
Szabadrúgás 20 méterről. Rivelino a “hóhér”. Valaki beáll a sorfalba, hirtelen lehajol, a helyén süvít el a labda, GÓL.
Vándor Kálmán felüvölt: ”Ezt a fifikát, trükköt, hamisítatlan déli ravaszság!”
Majd megkérdi a mellette ülő Baróti Lajost: ”Mit szól hozzá?”
Baróti halkan szól: ”A belét is kitapostuk volna.”
Ennyit a dél-amerikai ravaszságról.
Mátrai Sándor a Kinizsibe igazolásáról.
Mátrai Sándor
Mint leendő testnevelő tanár, vígan éltem a főiskolai életem. Jött Komorettó,
a Bp.Kinizsi elnöke: “Írd alá, ne hülyéskedj!”Aláirtam, csak húzzon el!
Később derült ki, ez havi 750,- Ft fizetést jelentett, meg bajnoki pontonként 200,- Ftot, plusz egy kiló májat.
Aztán felbukkantam a Fradiban. Sok reménnyel, kevés kétséggel. Rudas Feritől nagyon féltem! Mivel a sérülése visszavetette, párszor körülfutottam, de a Fradi befogadott.
Rudas Feri úgy sérült meg, hogy a játékvezető lesről engedte el a szélsőt. Rudas 10 méteres hátránya ellenére utánavágtatott és a 16-os körül beérte. Henni, látva a veszélyt, kidobta magát. Szörnyű reccsenés. Rudast a mentők vitték el. Stabil válogatott volt, Európa leggyorsabb hátvédje. Utána soha
többé. 1950. március 19-et írtak.
Kispéter Mihály, TE PÉLDAKÉP!
Robosztus alkat, maga a csapatszellem, hatalmas FRADI imádattal megáldva.
Kispéter Mihály
Budapest, Népstadion, kb. 60 000 néző. Egy kiscsapat heroikus küzdelem előtt
áll a kormány által finanszírozott Bp.Vasas, minden oldalról támogatott elitjével.Játékoskijáró: egy fiatal KINIZSI harcos sírva megy a PAPÁHOZ: ” Misa Bá’! Az a játékos
lefasisztázott, hogy rohadjatok meg mind.”Misa, mint paripa a „Rohamra” vezényszóra: „Melyik?”
„Ez.” mutatta a játékostárs.Misa: „Egy pillanat, bíró spori!”
„Rendben Misi, majd szóljon”- válaszolt a bíró.
“Sziszi” a Vasas csékája: “Csak röviden!”Misa erre odament a megjelölt játékoshoz: “Gyere velem kis barátom, menjünk oda a sarokba!”, majd a fülénél fogva kihúzta a Vasas sorból a kis gonoszt.
„Na, idefigyelj te bunkó! Az a gyerek 12 éves korában Auswitzban vesztette el az apját és az anyját! Ő faszista?”
„Na, gyere csak velem!”
Elhúzta a sarok mögé. Néhány csattanás, dörgő helyreigazítás. Mikor előkerültek, a játékos vöröslő pofával, füllel érkezett.A játékvezető: “Minden rendben Misi? Mehetünk?”
Sziszi válaszolt a másik sorból: “Mehetünk Pajtás!”Utána, kivonulás, őrjöngés a nézőtéren. Végül a Vasas 5:2-es vereséggel vonult le.
Sárosi István írta:
Az „Aranycsapat” öltözője:anno 53′.Közel kéttucat sztár hallgatja Guszti bácsit.Leg
alábbis Ő azt hiszi. A csapat többsége Puskás és Czibor állandó „csörtéjét” figyeli.
– Guszti bácsi, a Sváb folyton piszkál. Miért nem zavarja már ki?
– Zolikám, maga azt figyelje amit mondtam.
– Mit mondott?
– Azt kértem Zoli, hogy itt-ott bukkanjon fel, zavarja a védelmet.
– Jó, majd viszek egy ásót,aztán az alagutrendszeren át itt-ott
előbukkanok az ásóval.Majd meglátja mekkora meglepetés lesz.
– Guszti bácsi. Látja?….Hát nem Bolond?
– Látja a Sváb mit megenged magának: Hogy beszélsz a Főnökkel Teeee!
Hozzászólás ideje: 2014. augusztus 6. 18:48
Sárosi István írta:
Mátrai: 63’ban nyertünk bajnokságot,megnyerhettük volna az egyidényest is, ha……
A küszöbön álltunk, két meccs: Szeged,Dorog-no meg a Honvéd.A két vidéki sétameccsen a -Rátkai,Varga, Albert, Rákosi,Fenyvesi .-csak egy gól és OKÉ minden.
Nem jött össze.A HONVÉD-FTC-7:2 ….Kiütöttek bennünket!Megalázó volt mikor Tichy
a karjait széttárva jelezte:
-Elég srácok, nem kell több- A pofám leszakadt.Eszembejutott a Páncsics
és köztem levő acsarkodás megannyi változata- ami ide vezetett.Nem bunda volt, egy
belső érlelődő frakcióharc.De maradt még Dorog…. Egy gól és bajnokok vagyunk!
Szegeden-Aczél, Honvéd, már emlitettem,
Dorogon 85′ perc – még bajnokok vagyunk. Egy szögletből lepattanó lab-
dát Szuromi „bespiccelte”. Vége, bajnok a Győr. Ők már levezettek, Sopronban
szaladt a hirnök: „Bajnokok vagytok!” De mindezt magammmal elhitetni örök dilemmám. ( „Jól gondolj bele Sanyi, és tudd meg mi a különbség a partvonal és a
pártvonal között”)
Hozzászólás ideje: 2014. augusztus 8. 18:56
Sárosi István írta:
1953. Népstadion.60 000.néző. Bp. Vörös Lobogó – Bp. Honvéd. G.:Bödör,Kovács II
ill. Kocsis. Diskurzus már a kijáróban: ” Csikar! Anyáddal legyél jóban paprikászsákon.”
Csikar: ” Azt a Jó Anyád.-persze utánad.”
Hernádi ” Kuss legyen, kérem, kérem sporttársak.! Mi ez”.
Akkor már az idegeszségtől habzott a szája.
Húznk kifelé, de a duma az ment a kezdőkörig.
Aztán éles szögből Puskás kapura lő, a labda szó szerint formálisan másfél méter-
re kikerült, és bemegy a kapuba.
Hernádi fütyül:”Les”
Puskás csipőre tett kézzel:” Hernádikám,nem volt les:
„Les volt, lefujtam:”
Puskás „kapásból lő:” Igen? Akkor kapja be a ………..
Mire Hernádi lángvörösen:” Nem kapom be!”
Hozzászólás ideje: 2014. augusztus 11. 13:45
Sárosi István írta:
Dalnoki Jenő mesélte: „Egyszer szivattak meg cefetül – talán életem legnagyobb bakija. Diósgyőr-Ferencváros. Percek voltak hátra, nem birtunk egymással. O:O.
Egy hosszu labda előre, egy határozott hang: -Add haza.- Társaim már megindultak
előre. Sarokkal hazatettem a labdát, a miskolci Iván lekezelte, és a hálóba vágta!
Vigyorogva rohant e közös ölelkezésre!Én utána!
A mérkőzés végéig üldöztem, körbe-körbe zavartam a pályán, ha utolérem Isten
bizony agyonrugom……….
Hozzászólás ideje: 2014. augusztus 15. 16:38
Sárosi István írta:
Terpikó András volt a VÁP országos főparancsnoka, sürün kisért bennünket külföldre.
Általában Nyugatra….Nyugtalan társaság hazafalé – tele órával! Csikar maga volt a
Szent Antal.- hallatlan nyugalom, halk dudolás. Vámos jön – böröndök nyilnak, a
legnagyobb nem.Terpikó: „Elvtársam, nézze meg nyugodtan, az enyém.” – „No de
hogy gondolja az Elvtárs?.” Elvonult, nagy viháncolás a kupéban.ahol az „éberek”
nem találtak semmit.
„Na, mi ez a nagy vigalom”? – igy Terpikó.
„Örülünk, hogy Bandi bácsi meguszta. Mert mi nagyon szeretjük.”
” Engem?”
” Meg a bőröndjét! Abban vannak az órák.”
Hozzászólás ideje: 2014. augusztus 15. 17:17
Sárosi István írta:
Mátrai, mimt újonc a válogatottban,szégyenkezve hallgatta Puskás korbácscsapással
felérő szidását. Percenként jött a „paraszt, a k…..nénikéd.”
Végül Bozsiktól kért segitséget.
– Szidjad te is a nénikéjét……
Sanyi a Puskásra félistenként felnéző pályakezdő percekig gyüjtötte a bátorságot,
és mikor fölélőtt, odaüvöltötte:
– Öcsi, a rosseb a sváb, k…….nénikédbe…….
És várta világvégét, de legalább azt, hogy Puskás beletapossa a fűbe. Őcsi arca
azonban felderült és elégedetten mutatott Mátraira:
– Ebből a hosszú marhából még lesz futballista………
Hozzászólás ideje: 2014. augusztus 18. 17:02
Sárosi István írta:
Volt Csepelnek egy ügyes balfedezete Rákosi Feri. Ezen a meccsen nem játszott
de éppen a zuhanyozóból jött ki, mikor Rákosi Mátyás a „Magyar Nép Atyja” egy kör
közepén Gallowich Tibor társaságában búcsuzott – elmenőben.
Ekkor érkezett el Puskás „dilijének” ideje.
Anyaszült meztelenül törülközött és mikor Rákosi már elérte az ajtót, elorditotta ma-
gát:
– Rákosi !!!
Rákosi Mátyás megtorpant, visszanézett, Puskás pedig Rákosi (Rottenbiller-ről
magyarositva) Feri felé fordulva: ” Adj már egy törölközőt” nyilatkozta óhaját.
Egy pillanatig megállt a levegő, majd a meglepett Rákosi Mátyás zavartan elhagy-
ta a helyiséget.
Az esetnek lett folytatása, a Csepelnéhány nap mulva levelet kapott Rákosi
titkárságától – kérték -hogy Rákosi (Rottenbiller ) Ferenc ne játszon többé Rákosi
néven.
Igy lett a Rottenbiller Ferencből – Rákosi Ferenc -belőle Rátkai Ferenc.
Ennyit a magyarositások koráról!!!!
Hozzászólás ideje: 2014. augusztus 18. 17:35
Kinizsi írta:
Kedves Sárosi István! Nagyon jók az anekdotáid! Később is játszott egy Rottenbiller a csapatban, ő Rákosi/Rátkai leszármazott? Te biztos tudod.
Hozzászólás ideje: 2014. augusztus 18. 20:27
Sárosi István írta:
Mélyen Tisztelt Barátom „KINIZSI” !
Kérésedre azonnal válaszolok: ROTTENBILLER ISTVÁN. 1940-2007. (67 év)
1960 -73 : a Csepel labdarugója, csatár 12 évig.
256. mérkőzés:65 gól.
1960.IX. 17. Bemutatkozás:Csepel-Honvéd 0:0
Térdsérülése végzetes volt, visszavonult.
Később utánpótlás edző, 1997.-től :gyúró.
Nevezett csládjogi tartozása szerint Rottenbiller-Rákosi-Rátkai a NAGYBÁTYJA volt.
Köszönöm elismerő szavaid, boldogan teszem „köteleségem” csak legalább
Boldogságot tudjak okozni valamennyiőtöknek.
Tisztelettel,barátod : Sárosi István.
Hozzászólás ideje: 2014. augusztus 19. 13:27
Kinizsi írta:
Kedves István Bátyám!
Köszönöm a gyors és pontos válaszodat. Sokat tanulhatunk írásaidból!
Barátsággal:
Kinizsi
Hozzászólás ideje: 2014. augusztus 19. 14:55
Sárosi István írta:
Bp.Honvéd-Bp.Dózsa. Rangadó Kispesten
Két játékos állt fent a tribün lépcsőjén- Puskás és Mészáros.Hirtelen négy Csajka
gépkocsi érkezett. Az egyikből kiszállt Farkas Mihály hadseregtábornok teljes fő
tiszti egyenruhában
Öcsi harsány orditással fogadta:
-Ha-ha,öreg! Mi van?! Kimenő van a szegényházból? Fölvette a pizsamát?..
A honvédelmi miniszter tábornoki nadrágján szokásos piros csikra utalva.
– Na, csak ne nagyon ugráljon -replikázott Farkas Mihály- majd a pályán
legyen ilyen nagy legény……
A dialógust hallva Mészáros, mint akit ördögök üldöznek, felvette a nyulcipőt,és
szerinte életében ilyen vágtát nem produkált, hátra-hátra nézve, nem e követik.
Amit szabad Jupiternek……ugye a többi ismerős!
Hozzászólás ideje: 2014. augusztus 19. 17:52
Sárosi István írta:
De azt ugye nem tudják Tóth Mihály (az 1954.es VB döntő meglepetés csatára mi-
ért kapta a PAPA becenevet? No akkor elmondom……
Uj fiu lévén a válogatottban nem igen ismerte a protokoláris rendet. Farkas Mi-
hály hadseregtábornok „kiséretével” mindig belátogatott az öltözőbe „orcavizitre”.
Ezuttal is igy volt, háttal az ajtónak csodaszámba menő bőrkabátjában tette tisz-
teletét.
Nyilt az ajtó, betoppant Tóth Misi. Meglátva a csodás kabátot, óriásit vágott a
Főnök hátára.
– Papa, de jó puffanós jakód van!
A „kisérők” a fegyverükhöz, társak az arcukhoz kaptak. Sebes Gusztáv Tóthot
biztonságva helyezve, hosszú ideig könyörgött Farkasnak, ne legyen balhé.
Azóta ha Tóthot hátba vágták annyiszor futott rajta végig a hideg.
Hozzászólás ideje: 2014. augusztus 19. 18:10
Sárosi István írta:
Törökország.1955. A kék-fehérek egy szálloda éttermében reggelit rendeltek. A pin-
cér bólogat,nyugtázza a kivánságokat.
– Evet- azaz „igen”. Aztán balsorsa elérte – Csikar következett és rendelt.
– Evet- bólogatás, Csikar méltatlankodás: -Dehogy ettem, most akarok….
– Evet- értetlenkedett a pincér. Csikarban felment a pumpa: ” Az anyád…
Uristenit Ali. Ha egyszer azt mondom nem ettem, akkor nem. A szemem
kopog az éhségtől, Te meg itt állandóan gyanusitgatsz.Hogy Allah homá-
sitsa fel agyad.
A pincér széttárva karjait, néhány török tőmondat kiséretében meghajolt:
_ Evet.-. mondta némi remegéssel hangjában.
De erre már Csikar kirugta a széket maga alól gyilkos pillantásokat lövelt a két-
ségbeesett pincérre, az gyorsan eliszkolt.
Jött is a reggeli, de ezt érdekes-már másik pincér tálalta fel.
Hozzászólás ideje: 2014. augusztus 20. 11:33
Simon Sándor írta:
Kedves István Bátyám!
Utólagos engedelmével így köszöntöm. Köszönöm a színes anekdotákat, amelyek közzétételére új helyet kerestem. Nem máshol, mint a fejlécben, középen létrehoztam egy Anekdoták nevű gombot, amelyre kattintva megnyílik a gyűjtemény. Ezentúl, minden írását ebbe a gyűjtőbe is bemásolom, hogy az érdeklődők főhelyen, egybegyűjtve olvashassák.
Üdvözlettel:
Simon Sándor
Hozzászólás ideje: 2014. augusztus 20. 12:11