Folytatjuk sorozatunkat a magyar labdarúgó NBI heti történéseiről.

OTP Bank Liga 19. fordulóját pénteken egy Paks-Puskás Akadémia mérkőzés nyitotta. A középcsapatok csatája tipikus háromesélyes mérkőzés volt, amin nem tudtuk, hogy mire számítsunk előre: a Paks jó játékához eddig eredmények nem társultak, míg a télen kissé erősödő Puskás eddig csak egy előre megjósolható vereséget könyvelt el a Loki ellen. Az első félidő borzalmasra sikeredett, nagyobb helyzetek egyáltalán nem alakultak ki, de még kaput veszélyeztető lövések sem igazán, a második aztán sok mindenért kárpótolta a nézőket. A megélénkülő iramban a felcsútiak szereztek vezetést egy olyan 11-essel, amely egy hazai piros lappal is együtt járt, így eldőlni látszott a találkozó, ám váratlan fordulat állt be: a Paks magára talált, tíz emberrel is egyre veszélyesebben játszott, és Bartha előbb egy szép támadás befejezésével, pár perccel később pedig egy távoli lövéssel duplázni tudott, így nemhogy pontot mentettek a zöld-fehérek, de még a 3 pontot is megszerezték, bebizonyítva azt, hogy továbbra is komolyan kell velük számolni minden ellenfélnek.

Szemben az előző fordulóval, ahol a zárómeccset játszottuk, most mindjárt a második találkozó a mienk volt: szombat délután 2 órakor fogadtuk a Győri ETO-t kiváló kora tavaszi időjárásban, 9000 néző előtt, jó talajú pályán, így minden adott volt a jó szórakozáshoz – ehhez persze az is kellett, hogy a felkészülés során végig látott formánkat hozzuk és ráerőltessük akaratunkat ellenfelünkre. Ez meg is történt, az első játékrészben ugyan még jobban tartotta magát a Győr, de komolyabb lehetőségig nem jutottak, ezzel szemben Böde óriási ziccert hibázott és a nagyon motiváltan pályára lépő Varga Roland is többször veszélyeztetett. A második félidő aztán mindjárt egy Lamah-góllal indult egy nagy védelmi hibát követően, innentől kezdve pedig nem volt megállás: labdabirtoklásban, kreativitásban, a párharcok megnyerésében is felülmúltuk a hitét egyre inkább elvesztő ETO-t, ami további gólokban is megmutatkozott két új igazolás, Hajnal és Varga révén. Utóbbiban ez láthatóan nagy gátlásokat szabadított fel a balul sikerült Csákvár elleni meccs után, ráadásul pont az ellen a csapat ellen, akiktől kivásároltuk a télen és ahol nem igazán ragaszkodtak hozzá. Az idei naptári évben 3 tétmeccsen 3 győzelem, 9-0-s gólkülönbség úgy, hogy ez ellenfelek még a kapunkig is nehezen jutottak el: ez eddig több, mint bíztató.

16 órakor rendeztek két kiélezett küzdelmet hozó kiesési rangadót (a Pécs-Haladást és a Pápa-Dunaújvárost) és a szintén pikánsnak ígérkező Kecskemét-Diósgyőrt. Pécsett már az 5. percben vezetést szereztek a hazaiak, amit növelni is tudtak egy elképesztő bombagóllal a második félidő közepén. A Haladás erejéből egy szintén szépségdíjas kapáslövésből csak a szépítésre futotta negyedórával a befejezés előtt, de mivel nem sokkal ezután emberhátrányba kerültek, komoly esélyük nem volt egyenlíteni. Az új, Jarni vezette Pécs az újpesti bajnokin és a Fehérváron lejátszott MK-negyeddöntőn is bebizonyította, hogy ha esélytelenebbként lép pályára idegenben, nagyon nehéz ellenfélnek képes bizonyulni, ám kérdés volt, hogy mit nyújtanak majd akkor, ha elsősorban nekik kell kezdeményezniük – hát most ebben a témakörben is ötösre vizsgáztak. Korai még bármit is kijelenteni, de eddig nagyon úgy tűnik, hogy annak ellenére, hogy utolsó helyen teleltek, nemigen lesz gondjuk a kieséssel.

A Pápa-Dunaújváros kicsit kiegyenlítettebb játékot hozott, ahol a vendégek minimum egy pontért utaztak, és ezért próbáltak tenni is, Szűcsnek többször kellett védenie, de a legnagyobb helyzetei a hazaiaknak voltak: az első félidőben egy centikkel mellémenő fejes, majd a Csizmadia által kihagyott jogos 11-es után is bosszankodhattak a pápai szurkolók, a második félidőben viszont egy eladott labdát követő gólhelyzetet Seye kihasznált, így nagyon fontos 3 pontot szerzett a Lombard. Noha az alsóházi csapatok közül Pápáról hallani a legtöbb problémát a háttérben, és az erősítések is talán ott sikerültek a legkevésbé, a sárga-kékeknek ismét sikerült egy szép lépést tenniük élvonalbeli tagságuk megőrzése érdekében, bár messze még a vége. A Dunaújvárosnak fontos lett volna a vereség elkerülése, de velük kapcsolatban semmiképpen se felejtsük el, hogy a következő 11 fordulóból 8-szor hazai pályán játszanak majd.

A Kecskemét-Diósgyőr egy igen eseménydús első félidőt hozott több rendkívül fontos bírói ítélettel. Már a 10. percben vezetéshez jutottak a hazaiak egy bombafejes révén, amit Novák Csanádtól láthattuk. A 20 éves győri nevelésű csatár már ősszel is a liláknál szerepelt, ám akkor még Bebeto és Balázs mögött többnyire háttérbe szorult, most viszont utóbbi távozásával úgy néz ki, előrelépett a hierarchiában, amit egyelőre meccsenként egy góllal hálál meg – jó úton jár afelé, hogy ő legyen Bekő Balázs legújabb fiatal felfedezettje. A 25. percben a DVTK ezt még ki tudta egyenlíteni: Takács Tamás lőtt kapura, Tujvel csak belekapni tudott a labdába, ami éppen a gólvonal mögé vánszorgott, a felvételek alapján itt valószínűleg jól döntött Vad II játékvezető. Nem úgy, mint pár perccel később, amikor Alves hibája után Bebeto gólhelyzetben tört kapura, de a brazil védő szorításában rendkívül könnyedén eldobta magát. Ha szabadrúgás, akkor piros lap, de itt inkább nem történt semmi. Emberelőnybe került a Kecskemét, mégis a vendégek jutottak 11-eshez, ami talán még az előző esetnél is egyértelműbb téves ítélet volt Vad II-től, hogy aztán tovább borzolja a kedélyeket azzal, hogy Gosztonyi értékesített büntetőjét megismételteti. Griffiths ugyan látványosan belépett a büntetőterületen belülre a rúgás pillanata előtt, tehát erre semmiképp se mondhatjuk, hogy hiba, de az tény, hogy a 11-esek túlnyomó többségét ilyenért újra lehetne rúgatni, mégsem szokták. Gosztonyi aztán az ismétlést mellérúgta, maradt az 1-1. A második félidőre formációt váltott a KTE, emberelőnyben 5 védőről átálltak 4-re, mégis egy pontrúgásból szerezték meg a győztes gólt, amit nem tudott kiegyenlíteni a becsületesen küzdő Diósgyőr. A meccs után nagy port kavart Sivić mester vélhetően a sportigazgatónak szánt nyilatkozata, miszerint nem lehet belső védők nélkül eredményeket elérni (Kádár Tamást eladták, Debreceni Andrásra nem tartottak igényt, a helyükre igazolt Kovács Gábor pedig sérüléssel bajlódik, így jelenleg 2 bevethető belső védőjük van, abból is az egyiket most kiállították, emiatt az eredetileg csatár Grumić játszott hátul a helyén), van tehát gond házon belül Miskolcon is, akik az első két meccsen szerzett 1 ponttal máris hátrébb csúsztak a dobogóért folytatott csatában.

A szombati játéknap a Videoton-Nyíregyházával zárult, ahol egyértelmű esélyesként léptek pályára a hazaiak, de várható volt, hogy a Szpari masszívan fog védekezni. Így is lett: a vendégek 5-4-1-es alapfelállása ellen nagyon nehezen találta az ellenszert a Vidi, nem igazán jutottak helyzetekig az első félidőben, mégis vezetéssel vonulhattak a szünetre egy 44. percben szerzett, védőn megpattanó Vinícius-fejessel. Innen már érezni lehetett, hogy nem lesz meglepetés a végén, de ehhez szükség volt még egy fehérvári szempontból szerencsés eseményre: a vendégek téli igazolása, a grúz Zurabi Arziani ugyanis érezhetően túlpörgött, sárga lapja ellenére nem játszott visszafogottan, és ezt Mátyus János is látta, már a partvonal mellett állt a helyére beállni készülő Abdouraman, ám Arziani nem bírt ki még egy pár percet, és – jogosan – beszedte második sárga lapját. 1-0-nál emberelőnyben már a játék képe is megváltozott, a Szpari hitehagyott lett, a Vidi pedig Alvarez és Nikolić révén növelte is az előnyt, sima 3-0-ra alakítva a végeredményt. Szombaton épp mi látogatunk majd Nyíregyházára, biztosan nem lesz könnyű mérkőzés, Mátyusék a télen elöl-hátul alaposan megerősödtek. Ha mi szerezzük az első gólt, akkor valószínűleg behúzzuk majd a meccset, de kemény ellenállásra számíthatunk.

Vasárnap 16:30-kor kezdődött a Honvéd-MTK találkozó. A piros-feketék számára létkérdés lett volna pontokat szerezni, de ahogyan az várható volt, a február közepén visszahívott Marco Rossinak még bőven kell idő ahhoz, hogy ütőképes csapatot rakjon össze. A játék képe rendkívül gyenge volt, nem forogtak veszélyben a kapuk, az MTK sem tudott ellenfele fölé kerekedni. Sőt, amikor az 54. percben Thiamot második sárgával kiállították, azt lehetett gondolni, hogy innentől kezdve nagyobb nyomás alá kerül majd kapujuk és a Honvéd mindent megtesz a 3 pont megszerzéséért. Ezzel szemben – immáron sokadszor a szezonban – a semmiből jött a kék-fehér gól: Kanta József szabadrúgásába Horváth Zsolt fejelt volna bele, de nem ért labdába, ami így érintés nélkül Kemenes kapujába pattant, és hogy még ez se legyen elég, pár percre rá egy kontratámadásból 2 támadó 4 védő ellen újabb gólt hozott össze, 0-2-ről pedig még a szépítésre se volt esélye a kispestieknek, akik egyelőre komoly bajban vannak hátul, mert hiába logikus, hogy idő kéne a csapatépítésre, ez az idő bizony nem áll rendelkezésre. Az MTK pedig akármennyire is erőn felül teljesít ezzel az egyelőre masszívan őrzött 2. hellyel, egyszerűen képtelenek hibázni, még akkor sem, ha nem játszanak jól. A következő két fordulóban viszont a Vidivel és velünk játszanak, alighanem ezeken az összecsapásokon már semmi sem mentheti meg őket.

A forduló zárómérkőzését Debrecenben rendezték, ahová az Újpest látogatott. A Loki szokás szerint nagyon megnyomta az első 10 percet, gólt azonban nem tudott szerezni, utána pedig már a lilák előtt is adódtak lehetőségek, Suljić előtt nem is kicsi. A második játékrész is kiegyenlített küzdelmet hozott, a hazaiak Kulcsár, a vendégek Stanisavljević révén szerezhettek volna vezetést, ám a legnagyobb helyzetet a 90. percben a debreceni belső védő, Brković hagyta ki, aki a kapussal szemben, ajtó-ablak helyzetben eltört egy elépattanó labdát. Összességében igazságos 0-0-s döntetlen született, ami számunkra nagyon kedvező, hisz így 2 pontot vertünk mindkét riválisunkra és felléphettünk a dobogóra. A Debrecen a jövő héten Szombathelyre látogat, rendkívül érdekes összecsapásnak ígérkezik az is, hiszen a Halinak égetően kellenek a pontok, a Loki dolgát pedig a nagy utazás sem segíti majd.

Ezidáig elmondhatjuk, hogy számunkra nagyon jól alakultak az események. Ugyan jól jött volna, ha az MTK is veszít már pontokat, de játékuk finoman szólva sem meggyőző, két hét múlva kiváló esély mutatkozik őket is megelőzni, míg a többi rivális immár mögöttünk van: a Loki 2, a Diósgyőr 4, a Paks 6, az Újpest pedig már 8 ponttal. A mi csapatunk pedig nemcsak az eredményeket szállítja megbízhatóan, de a játék is kimondottan rendben van, bizakodva várhatjuk a tavasz folytatását.

Simon Jőzsef