VÍVÁS

1905-1914, 1922-1945, 1946-1947, 2017-

Az FTC vívó szakosztálya 1905-ben jött létre a Mester utcai tornateremben, amikor Schneider Béla alelnök a saját vívókészletét ajándékozta az egyesületnek. A szakosztály erősödését akadályozta a drága felszerelés, ami miatt nem tudott a tömegek sportjává válni.

A kezdetben csak a kardvívással foglalkozó FTC-vívók először 1911-ben jelentek meg a pástokon, és a II. osztályú kardcsapat-bajnokságban rögtön a harmadik helyen végeztek. Ezt a helyezést a következő évben megismételték, majd 1913-ban már egy helyet előreléptek, másodikként zárták a versenyévet. 1914-ben a kor nagy tekintélyű vívómestere, Schlotzer Gáspár foglalkozott a vívókkal, akik nagyszerűen szerepeltek, megnyerték a másodosztály bajnokságát.

Az első „címnyertes” csapat tagjai: Becker István, Horn K. Lajos, Kleckner Sándor és Pick Jenő.

Azonban hiába volt a bajnokság, hiába szereztek ezzel jogot az I. osztályban, a legjobbak közötti szereplésre, közbeszólt a történelem vihara. Az I. világháború kitörése mindent meghiúsított, véget vetett az ígéretes fejlődésnek, a szakosztály átmenetileg megszűnt.

Új életet 1922-ben leheltek bele, amikor ismét megjelenhettek az FTC-vívók a pástokon. A szünetelés miatt ismét a II.osztályban versenyezhettek, azonban most nem kellett négy év a győzelemhez.

A Kleckner Sándor, Petőcz Ákos, Pick Jenő, Mattyók László összeállítású kardcsapat Gansmann Ferenc vívómester irányításával rögtön megnyerte a bajnokságot.

Ezt a győzelmet sem követte I. osztályú szereplés, ugyanis a versenyzők nem vállalták a szereplést, munkahelyi elfoglaltságukra hivatkozva visszavonultak. A csapat nem hogy előre, hanem visszalépett, a harmadosztályban indulhatott.

Az újabb fellendülés 1927-ben kezdődött, először egy III.osztályban elért második helyezéssel, majd a következő évben győzelemmel és visszajutással a másodosztályba. Ugyanebben az évben, tehát 1928-ban a II.osztály negyedik helyezését érte el a csapat, melynek összeállítása Pick, Böhmann, Stauber, Jele volt. A csapat vezéregyénisége Jele Ferenc ezekben az években szinte egyedül képviselte a zöld-fehér színeket a különböző versenyeken. Legnagyobb sikere a „bankbajnokság” megnyerése volt.

A szakosztály második periódusában már a nők is színre léptek, természetesen a tőrvívásban. A csapat a harmadik vonalban szerepelt, ám a legjobb versenyző, Rozgonyiné egyéniben is jeleskedett. 1931-ben az FTC versenyén második, a Tátra-bajnokságon pedig harmadik helyezést ért el.

A nők 1939-ben tudtak kilépni a harmadosztály kötelékéből, ekkor a Kurucz, Nagy, Bakó, Zöldág összetételű gárda feljutott a másodosztályba, ahol 1945-ig rendre a második és negyedik helyek egyikét szerezte meg.

A II. világháború végén a szakosztály másodszor is megszűnt.

A „tetszhalál” azonban most rövidebb volt, mint az első, csupán egy esztendeig tartott, ugyanis a vívószakosztályt már 1946 őszén újjászervezték. A tehetséges fiatalokból újjáalakuló csapat röpke fél esztendő múltán már válogatottat is adott, Zsabka Magda révén, aki tagja volt az osztrákokat legyőző női tőrcsapatnak. A női tőr mellett természetesen újjáéledt a férfi kard szakág is, a fiúk a másodosztályú bajnokság második helyén végeztek.

Harmadszorra is szépen indultak a dolgok, ám az anyagi nehézségek olyan nagyok voltak, hogy a „vívóláng” 1947 nyarán végleg kialudt, a szakosztály feloszlott. A versenyzők más egyesületekbe igazoltak. Zsabka Magda fejlődése azonban oly mértékben volt töretlen, hogy az 1952-, 1953-, 1954-ben világbajnoki címet nyerő csapat tagja volt, 1954-ben, a Budapesti Főiskolai Világbajnokságon (az Universiádé) elődjén aranyérmes lett.

Ezt követően hetven évig a vívás megszűnt a Ferencvárosi Torna Club-ban, ám mégis volt egy fiatalember, aki gondoskodott arról, hogy a világ összekapcsolhassa ezeket a szavakat: vívás és Fradi. Ez a fiatalember nem más, mint Rédli András, a jelenkor magyar párbajtőr válogatottjának oszlopos tagja. Arról lett híres a világ vívópástjain, hogy vívóruhája alá minden versenyén Fradi-mezt húz, amit győzelmei után ország-világ elé tár. 2009-ben, az Európa-bajnoki győzelmük után a Reuters röpítette világgá ezt a fotót:

A negyedik újrakezdés ideje 2017 elején jött el, amikor véglegessé vált, hogy az FTC átveszi az Építők vívószakosztályát, amelyet a népligeti bázisán az FTC égisze alatt működtet tovább. A régi-új szakosztály az induláskor hatvanöt főt számlált, a sportolói a megelőző években nyolc felnőtt magyar bajnoki címet (öt egyéni és három csapat) nyertek meg. Nagy örömünkre ezt a trendet azonnal folytatták, hiszen a 2017-es országos bajnokságon a Hári Máté, Szabados Gábor, Szabados Kristóf, Széki Bence összeállítású tőrcsapat megszerezte az FTC vívásának első országos bajnoki címét. A sikercsapat edzője az eredményekben igen gazdag magyar vívósport egyik legendája Solti Antal mesteredző.

Az újraindulás lendülete, az első eredmények méltán jogosítanak fel minket abban reménykedni, hogy a vívás a hányattatott múlt után végre valódi otthonra talál a Fradi családban, amelynek mágikus összetartó ereje megsokszorozza majd az egyre több tehetséges vívó jelen és jövőbeli sikereit.

Az összeállítást készítette:

Simon Sándor

Felhasznált irodalom és weblapok:

Nagy Béla: Zöld-fehérben
http://www.ftcbaratikor.hu/2009/05/03/drspringer-mik
http://www.ftc.hu/index.php?action=main&nid=12068&sact=news
http://www.fradi.hu/hu/szakosztalyok/csapatsportok/vivas/ujjaalakult-vivas-/20170203/c/15645
http://www.fradi.hu/hu/szakosztalyok/csapatsportok/vivas/tortenelmi-arany/20171127/c/18873http://www.magyarszablya.hu/galeria/album/mesterek_eletrajza/slides/Schlotzer%20Gaspar%20es%20Slotzer%20Jozsef%20vivomesterek.pdf

A szerkesztés lezárva: 2018.11.21-én.