Sokat írunk és beszélünk ezeken az oldalakon játékosokról és edzőkről, sportolókról. Sokkal kevesebbet a vezetőkről.

Ez a bejegyzés most róluk szól, a Fradi történelem elnökeiről és ügyvezető elnökeiről.

120 év, 34 ember, a kiválasztottak! A kiválasztottak? Volt ilyen is, olyan is, de megválasztott is. Attól függ, éppen milyen történelmi kor adott hátteret. Mindenkiről kerestünk képet, kutattuk az életrajzi adataikat, működési idejüket a Ferencvárosi Torna Club élén. Ezek eredményét tesszük most közzé, nézzük kiről. mit őrzött meg az emlékezet.

1. Dr. Springer Ferenc

Szül.: 1863.10.15. Pest

Meghalt: 1920.10.30. Budapest

Elnök: 1899. május 3. – 1920. október 30.

Az első elnök, aki a legnehezebb, egyben legszebb feladatot vállalta, az újonnan megalapított egyesületet arra a pályára állítani, amely fennmaradását bizton biztosítja. Ezt a feladatot tökéletesen elvégezte, elnöksége alatt a klub Magyarország olyan sportegyesülete lett, ahol rang volt sportolni, amelynek kiváltság volt szurkolni. Igen, fontos megemlíteni a szurkolást is. Mert abban az időben voltak egyesületek, ahol többen sportoltak, mégis ma már csak a történelemkönyvek lapjairól tudjuk, hogy léteztek, nem tudtak a velük szimpatizálók szívéig eljutni. Az FTC Dr. Springer Ferenc vezetése alatt más utat választott. Az általa képviselt eszmék először egyesítették a kerületet, megkerülhetetlenek lettek a fővárosban, az országban, később Európában és szerte a világban.

Az életrajzi adatok szerint Dr. Springer Ferenc Pesten született. Nem írják ki a lexikonok, hogy Ferencvárosban, hiszen Ferencváros akkor is Pest része volt. De mi tudjuk, hogy egy valóban itt született ferencvárosiról beszélünk, aki egész életében ebben a kerületben élt, ezért a kerületért dolgozott. Édesapja Kassáról vándorolt Pestre, pontosabban Ferencvárosba, ahol cipészként dolgozott. A legidősebb fiú volt Ferenc, aki már ifjúkorában páratlan tehetséggel rendelkezett, amelyre sokan felfigyeltek. Ösztöndíjat kapott, jogi tanulmányait ez segítette. 1890-ben vették fel a Budapesti Ügyvédi Kamarába, ettől kezdve volt önálló ügyvédi irodája. Mindenféle családi támogatás nélkül, csupán határtalan tehetsége és szorgalma révén lett az akkori, kétségkívül zárt úri világ egyik illusztris képviselője, akit tiszteltek, akire felnéztek, akitől ügyeik intézését várták a helyiek. Ebből adódóan szinte törvényszerű, hogy politizálni kezdett, a Függetlenségi és 48-as Párt (népnyelven Kossuth Párt) képviselője lett, aki már 1896-ban elindult az országgyűlési választásokon. Ekkor még nem jutott a parlamentbe, nem úgy 1913-ban, amikor elsöprő többséggel választották meg országgyűlési képviselőnek. Nagy volt benne a választók bizalma, a korabeli sajtó erről így írt:

„A mi bizalmunknak alapja az ő múltja. Hiszen tudjuk nagyon jól, hogy megalapításától fogva elnöke a legnépszerűbb sportegyesületünknek, a Ferencvárosi Torna Clubnak. Tudjuk nagyon jól, hogy nála az elnöki tisztség nem üres cím volt, hanem a legpáratlanabb munkássággal buzgólkodott az egyesület felvirágoztatásán. Nem volt a klubnak olyan apró-cseprő ügye, amely az ő figyelmét elkerülte volna és mindezek mellett nem igyekezett senki fölé emelkedni, hanem vele született demokratikus felfogásával úgy élt, úgy tett-vett, mint a klubnak bármely más szorgalmas közkatonája. Hogy munkássága nem volt hiábavaló, azt bizonyítja az a páratlan fejlődés, amelyen a FTC az ő elnöksége alatt átment.”

Tökéletes jellemzés egy olyan emberről, akit már életében tiszteltek, becsültek és elismertek. Nem véletlen, hogy 21 éven keresztül elnöke tudott maradni szeretett lakóhelye szeretett egyesületének. És még maradt volna ki tudja meddig, ha a váratlan halál meg nem fosztja őt ettől a tisztségtől.

2. Mattyók Aladár

Szül.: 1879.12.28. Pomáz

Meghalt: 1960.02.03. Budapest

Ügyvezető alelnök: 1920. november 1. – 1923. március 23.

Mattyók Aladár jómódú, nemesi családba született, édesapja a pilisi felső járás főszolgabírója volt. Népes volt a család, hiszen hét gyermek nevelkedett benne. A sporttal nagyon hamar kapcsolatba került, hiszen már az 1890-es években igazolt versenyzője volt az Óbudai Torna Egyletnek (ÓTE), amelynek színeiben atlétikai és úszóversenyeken is indult és szerzett igen előkelő helyezéseket. Az évszázad utolsó évében elkezdte műegyetemi tanulmányait, a sport területén ez azt jelentette, hogy már 1900-ban a Műegyetemi Football Club tagja és titkára, egy esztendő múltán az alelnöke lett. Ez is bizonyítja a fiatal Mattyók Aladár sport iránti elkötelezettségét, továbbá már akkor megmutatkozó vezetői kvalitásait. 1905-ben építészmérnöki oklevelet szerzett, tagja lett a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek. Mint fiatal mérnök nevezett az újonnan épülő FTC pálya tervezésére, amit el is nyert, 1910-ben az ő tervei szerint kezdték építeni, majd 1911.02.12-én adták át az FTC nemzetközi viszonylatban is számottevő új pályáját. Közben természetesen az FTC tagja lett, első vezetői feladata, mi más, az új pálya igazgatása volt. Tőle származik a híres mondás, miszerint „A sporttelep az egyesület élete, tőle függ a léte vagy nem léte!”.  A vezetői hierarchiában gyorsan haladt előre, 1913-tól a vívószakosztály vezetője, majd nem sokkal később már a klub alelnöke. Mindeközben, műszaki végzettségét és irányultságát igazolva, aktív tagja volt a Magyar Aero Szövetség vezetőségének.

Dr. Springer Ferenc halálakor is az FTC alelnöke volt. Nem kívánt a nagy előd székébe ülni, maga is azt javasolta, hogy az elhunyt iránti tisztelet jeléül egy ideig ne töltsék be az elnöki tisztet. Így is lett, Mattyók Aladárt ügyvezető alelnöknek választották, amely tisztet a következő elnök megválasztásáig viselte, utána „visszalépett egyszerű” alelnöknek, amely pozícióba 1946-ig minden közgyűlésen újraválasztották.

Az FTC-ben betöltött társadalmi megbízatásán túl, természetesen, folytatta műépítészi hivatását is, Magyarországon számos sporttelep és strandfürdő létesítése fűződik a nevéhez, amely területeken elismert nemzetközi szaktekintély volt.

Mattyók Aladárról végezetül megjegyezzük, hogy az interneten is fellelhető publikus források tévesen adják meg a születési dátumát (az évet 1882-nek jelölik), Ma már ugyancsak publikusan elérhetők a felekezeti keresztelési kivonatok is, amelyekből egyértelmű, hogy a helyes születési dátum az általunk megadott 1879.12.28.

3. Dr. Gschwindt Ernő

Szül.: 1881.09.27. Budapest

Meghalt: 1932.08.29. Budapest

Elnök: 1923. március 24. – 1931. augusztus 15.

A Ferencvárosi Torna Club második elnöke Dr. Gschwindt Ernő volt. A második, mert ahogy azt Mattyók Aladár bejegyzésében írtuk, ő nem elnökként, hanem ügyvezető alelnökként volt az FTC első embere.

Dr. Gschwindt Ernő családja Győrből származik, a nagyapja jött Pestre, pontosabban Ferencvárosba, itt nyitott előbb dohányüzletet, majd később alapított szeszgyárat, amelyet később gyermeke, még később unokája, Ernő vezetett. A fiatal Gschwindt Ernő a budapesti tudományegyetemen bölcsészetet hallgatott, amelyet később Németországban, Heidelbergben folytatott, a doktori címe is a bölcsészettudományokhoz köthető. Ugyancsak Németországban ismerkedett meg a kémia tudományával, Angliában pedig kereskedelmi akadémiát végzett. Tanulmányai befejezése után 1907-től átvette a családi gyár, a Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt. vezetését, ahol 26 évesen vezérigazgató lett. Az évek során kiemelkedő és igen előkelő helyet töltött be a magyar közgazdasági életben, számos ipari és kereskedelmi részvénytársaság igazgatóságának volt a tagja.

Az I. világháború hőse volt, négy esztendőt töltött a fronton, vitéz magatartásáért több kitüntetést, így a Károly-csapatkeresztet is kiérdemelte.

Mindezek mellett korának népszerű és elismert konzervatív politikusa volt, 1922-től tíz esztendőn át Bethlen István miniszterelnök pártjának, a Keresztény Kisgazda Földmíves és Polgári Párt (röviden: Egységes Párt) színeiben volt nemzetgyűlési majd országgyűlési képviselő.

Ilyen múlt után érte a felkérés, hogy legyen a Ferencvárosi Torna Club elnöke, amelyet hatalmas megtiszteltetésnek tartva elfogadott, a közgyűlés pedig egyhangúlag, közfelkiáltással választotta meg. Elnöki ténykedésének idejére esett a magyar futballban a professzionalizmus bevezetése, amelyért ugyancsak sokat dolgozott. Az FTC elnöki tiszte mellett 1926-tól a Ferencváros profi futballcsapatát irányító részvénytársaság elnöke is lett. Milyen ember, milyen vezető volt? Íme itt van egy, korabeli idézet: „Gschwindt Ernő nem volt a szó embere. Tetteivel támogatta a magyar sportot az FTC-n a Ferencvároson keresztül. Ahogy nem beszélt, ahogy nem szeretett a nyilvánosság előtt szónoklatokban megnyilatkozni, éppen úgy nem szerette mutogatni érzelmeit sem A mások öröméhez simult a maga nagy öröme, a mások bánatában azonban nem olvadt fel a maga bánata. Az mindig mélyebb, fájóbb, keserűbb volt, mint bárkié.” Tegyük gyorsan hozzá, tetteivel és a pénzével, hiszen az FTC történetének első valódi mecénása volt. Úriemberségét mi sem jellemzi jobban, mint hogy a profi futballcsapat pénzügyileg balul sikerült 1931-es dél-amerikai túrája után lemondott elnöki posztjairól, de ezt úgy tette, hogy a negyedmillió pengőre rúgó adósságot saját zsebből kifizette. Életének utolsó évében már nem volt elnök, mégis mindenki annak tartotta, váratlan halála után temetésére testületileg kivonult az FTC és a Ferencváros teljes tábora, a játékosok a vállukon vitték a koporsóját.

4. Mailinger Béla

Szül.: 1883.02.28. Budapest

Meghalt: 1970.07.28. Ózd

Ügyvezető alelnök, elnök: 1925. május 9. – 1944. december 26.

Mailinger Béla egy nyolcgyermekes józsefvárosi családba született, édesapja pincér volt, az anyagi lehetőségeik behatároltak voltak. Az ő példája is mutatja, tehetséggel, szorgalommal bármit el lehet érni, bármilyen pályát be lehet futni. Az ifjú Mailinger Béla nem sportolt aktívan, viszont nagyon szerette a sportot. Diákkorában futballozott a Népligetben, többek között az FTC ifjú játékosai is megfordultak ott, majd a XX. század első éveiben sokat evezett a Dunán, ahol gyakran elhaladt az FTC Soroksári úti pályája előtt. Hallotta a labda pattogását, a játékosok hangját, meccseken a nézők moraját. Hallotta és vágyódott utána, de jó lenne az FTC tagjának lenni. 1905-ben jött el számára a nagy pillanat, amikor egy ingyenjegyet kapott az FTC egyik barátságos nemzetközi meccsére. Elment, elvegyült az FTC-isták (akkoriban még így írták, mondták) között, másnap pedig már az FTC tagja volt. Ezt ma nagyon hatásos önmarketingnek mondanánk, hisz nem félénken meghúzódott, hanem a megfelelő helyen tett is a sorsáért.

Az érdekes belépő után gyorsan ívelt fel Mailinger Béla pályája. 1907-ben, 25 évesen már a klub ellenőre lett, ami akkoriban egy választott tisztség volt. 1915-től ő lett az atlétikai szakosztály vezetője, majd 1920-tól a birkózók vezetője. Mindkét szakosztályt képviselte az országos szövetségekben, sőt úgy a Magyar Atlétikai szövetségben, mint a Magyar Birkózó Szövetségben alelnöki posztig jutott. Az FTC-ben az ő nevéhez köthető a torna-, az evezős- és a jégkorong szakosztályok létrejötte.

1925.05.09-én az FTC az éves rendes közgyűlésén ügyvezető alelnöknek választották. Ebben az időben Gschwindt Ernővel vállvetve irányította az egyesületet, ami bizony azt jelentette, hogy a napi ügyeket ő vitte, hiszen az elnöknek számtalan egyéb megbízatása és elfoglaltsága is volt. Mailinger Bélának sem volt kevés, ám ezek a feladatok egyre nőttek, hiszen 1930 végétől a profi labdarúgó csapat, a Ferencváros irányítását is átvette. Gschwindt Ernő lemondása, majd egy évvel későbbi halála után szinte egyszemélyi vezető lett mindkét fronton, úgy a klubban, mint a labdarúgásban. A közvélemény az FTC-t a kezdetektől a labdarúgói révén ítélte meg, így van ez ma is, akkoriban is így volt. Mailinger Béla abszolút reflektorfénybe, sokszor a támadások kereszttüzébe került, nem múlt el nap, hogy valahol ne kelljen nyilatkoznia, megnyilvánulnia. Gondoljunk csak bele, a Ferencváros működése a legfőbb anyagi mecénás, Gschwindt Ernő halála után alapvetően megváltozott, az egy helyről jövő nagyobb támogatás helyett a jegybevételre illetve a kisebb reklámbevételekre kellett támaszkodni. Ehhez jött még 1932-ben, hogy a labdarúgók profi szövetsége is az elnökévé választotta. Leírni is sok, hát még valamennyi feladatot tisztességgel ellátni.. Ellátni, mégpedig döntően a hivatalos munkaidőn túl, hiszen Mailinger Béla abszolút társadalmi munkában látta el a sportbéli funkcióit, a megélhetését az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) igazgatói posztja biztosította. A sok munkára nyilván neki is kellő elégtétel, hatásos gyógyír volt a labdarúgócsapat 1932-ben megnyert 100 %-os bajnoksága.

Noha nagyon sok korabeli orgánum az FTC illetve a Ferencváros elnökeként említi, idézi őt, magának a Ferencvárosi Torna Clubnak sosem volt tényleges elnöke, csupán ügyvezető alelnöke vagy éppen a tényleges elnök nélküli időszakokban ügyvezető elnöke. Mailinger Béla nem ezt nézte, ő csupán dolgozott rendületlenül, teljes erőből, ami aztán kikezdte az egészségét, így 1937-től egy kis időre, funkcióit megtartva mégis hátrébb lépett. Ez a hátrébb lépés azonban csak a napi munka dandárjára vonatkozott, a fontos döntések meghozatalánál mindig ott volt. A sportvezetői munkát 1944 végén fejezte be, amikor végleg visszavonult az aktív sportvezetői funkcióktól, később Ózdra költözött, ott élt haláláig. Gondoljunk rá hálás szívvel, hisz elődeihez hasonlóan ő is nagyon sokat tett rajongásig szeretett klubjáért, munkájával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az minden nehézség ellenére fennmaradhasson.

5. Dr. Usetty Béla

Szül.: 1887.04.17. Budapest

Meghalt: 1970.05.18. Budapest

Elnök: 1937. május 30. – 1944. május 31.

Dr. Usetty Béla a Ferencvárosi Torna Club harmadik, ténylegesen is elnöknek hívott elnöke. Tősgyökeres ferencvárosi családba született ötödik, legifjabb gyermekként. Ferenc bátyjához hasonlóan ő is az ügyvédi pályát választotta és Ferenc bátyjához hasonlóan ő is az FTC tisztségviselője lett. Dr. Usetty Ferencet 1920-ban választotta először alelnökévé az FTC, amit az elkövetkezendő két évben megismételt.

Dr. Usetty Béla a sportvezetői pályája előtt a politika felé fordult, 1926-ban országgyűlési képviselő lett az Egységes Párt zászlaja alatt, amely mandátunot 1931-ben, majd 1935-ben is megújította. Politikusi mivoltában érték a sportvezetői felkérések, 1932-ben a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ) elnöke lett, amely tisztet 1939-ig betöltötte. Ebbéli funkciójában igazán érdekes, hogy 1933.05.09-én az FTC közgyűlése társelnöknek választotta, amely funkció még nem volt igazán operatív, hiszen rajta kívül négy másik személyt is megválasztottak, a tényleges vezető az előzőekben bemutatott Mailinger Béla volt. 1937.05.30-án azonban – még mindig MLSZ elnöki funkcióban – az FTC-nél is előlépett, hiszen felkérték, hogy vállalja el a Dr. Gschwindt Ernő 1931-es lemondása után megüresedett elnöki posztot, amit ő nagy tisztelettel elfogadott. Kettős elnöki funkciója az MLSZ-szel rengeteg támadásnak tette ki, amit derekasan viselt 1939-ig, amikor MLSZ-beli tisztétől vált meg. Nem is annyira a kettősség motiválta a döntését, sokkal inkább a politika egyre erőteljesebb beleszólása a sport- és futballügyekbe, egészen pontosan a politikai antiszemitizmus térnyerése, a zsidókérdés sportbéli felvetése. Mailinger Bélához hasonlóan 1944-ben visszavonult a sportvezetői munkától, családja körében élt haláláig.

6. Jaross Andor

Szül.: 1896.05.23. Komáromcsehi

Meghalt: 1946.04.11. Budapest

Elnök: 1944. augusztus 2. – 1944. december 26.

Az.elnök, aki miatt később évtizedekre megbélyegezték a Fradit. A Magyar Életrajzi Lexikon ezt írja róla. „1921-ben belépett a csehszlovákiai Magyar Kisgazda Pártba, melynek 1923-tól szakosztályi társelnöke, 1925-től a Magyar Nemzeti Párt alelnöke. 1929-től tartománygyűlési képviselő. 1933-tól ügyvezető elnök, 1935-től a prágai képviselőház tagja. Pártja és a Keresztényszocialista Párt egyesüléséből megalakult Egyesült Magyar Párt elnöke. 1938. nov. 15-től 1940. ápr. 1-ig az Imrédy-kormányban, majd a Teleki-kormányban a felvidéki ügyek tárcanélküli minisztere. 1940. okt. 1-én Imrédyvel megalakította a szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártját. Sztójay kabinetjében 1944. márc. 22-től belügyminiszter, 1944. aug. 7-én lemondott. Ezt követően jelentős szerepet játszott a szélsőjobboldali parlamenti képviselőket tömörítő fasiszta Törvényhozók Nemzeti Szövetsége létrehozásában, melynek 1944. dec.-től 1945. márc.-ig Sopronban elnöke volt. 1946-ban a Népbíróság mint háborús bűnöst halálra ítélte; kivégezték.”

Amit nem ír a lexikon. 1944 nyarán a még élő idősebb szurkolók elmondása szerint, mint belügyminiszter ráerőltette magát a Fradira, azaz megválasztatta magát elnöknek. E célból még a jegyzőkönyv meghamisítása is eszköz volt, ahogy például Dr. Springer Miklós, alapító elnökünk unokája elmondta, a bátyját, Dr. Springer Ferencet úgy írták be, hogy ott sem volt. Az elnöki regnálásának a négy hónapja súlyos bélyeget rakott a klubra, hiszen a háború után ez volt a fő oka annak, hogy az egész Fradit fasiszta képződménynek és üldözendőnek tartották. A Fradi azonban ezt is túlélte!

7. Nádas Adolf

Szül.: 1896.

Meghalt: 1968.08.28. Budapest

Ügyvezető elnök: 1945. szeptember 29. – 1950. február 16.

A II. világháború befejezése után Budapesten nem csak az épületek, a sportegyesületek is romokban hevertek. Az újjáépítés nagy feladata Nádas Adolfra hárult., akit 1945.09.29-én választottak meg ügyvezető elnöknek.

Nádas Adolf számára a megválasztása előtt sem volt ismeretlen az FTC, amelynek 1913-ban lett a tagja. Előtte két évig az Óbudai Torna Egylet atlétája volt, onnan igazolt szeretett egyesületeshez. Remek rövidtávfutó és távolugró volt, eredményei nagy reményekre jogosították, amit azonban az I. világháború kitörése kerékbetört. Olyannyira, hogy az ifjú Nádas Adolf 1921-ig nem is került haza a háborúból, hiszen annak már az első évében orosz hadifogságba esett, ahol hét hosszú esztendőt raboskodott Szibériában. Hazatérte után pár évig még indult atlétikai versenyeken, majd Mailinger Béla invitálására vezetőségi tagja lett az FTC atlétikai szakosztályának, ezzel elindult sportvezetői karrierje. Egy évvel később már a Magyar Atlétikai Szövetségben is funkciót kapott, az FTC pedig a soros közgyűlésén jegyzővé választotta, majd 1928-ban választmányi tag lett. Egyik megalapítója és vezetője lett az FTC turista szakosztályának, később 1931-ben a labdarúgásban is feladatot kapott, ahol a profi futballcsapatot irányító részvénytársaság felügyelő bizottságába választották be. Mindezen funkciói mellett 1933-ban az FTC főpénztárosa lett, ott volt tehát a klubot irányító vezetőségben, közelről segíthette az akkori első számú vezető, Mailinger Béla munkáját.

Ilyen előzmények után, immár első emberként kapta a feladatot az FTC talpra állítására. Ezt a feladatot is jól megoldotta, a Fradi szellemisége nagyon hamar visszatért a sportpályákra. Úgy a sportolók, mint a szurkolók kedvelték, népszerű elnök volt. Munkájának egyik legfőbb eredménye egy új labdarúgó aranycsapat kialakítása, hiszen ki ne emlékezne az úgynevezett jubileumi bajnokcsapatra, amely 1948/49-ben minden idők leggólképesebb Fradijaként vonult be a történelembe, élén a Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor csatársorral. Vegyük figyelembe, hogy ezeket a sikereket már nagyon erős politikai ellenszélben érte el Nádas Adolf, hiszen 1947 végétől a kommunista politikai vezetés már elkezdte a sportegyesületeket is „megreformáló” ténykedését. Megállítani ezt nem tudta, csak annyit tehetett, hogy a sportolókat, a játékosokat folyamatosan tájékoztatta a kialakult és várható helyzetről, arról, hogy nemsokára szakszervezeti irányítás alá kerülnek, amely folyamat 1949-ben elkezdődött, végül 1950-ben az ÉDOSZ SE-be történő olvadással befejeződött. Mindehhez már politikai irányítást is kapott a klub, hiszen 1948.03.20-án új elnököt kapott az eltökélt kommunista Dr. Münnich Ferenc személyében.

Az ÉDOSZ-ba történt beolvadás jelentette Nádas Adolf  önálló vezetői tisztségének a végét, az „új” egyesületben már nem igazán volt szükség rá, bár ügyvezető elnöki posztjára még megválasztották. Nem úgy 1956 végén, amikor a forradalom leverése után az egyesület visszakapta nevét és színeit, nyugdíjasként rövid ideig tagja lett az újjáformálódó klub intéző bizottságának. Ha már megemlítjük, hogy nyugdíjasként, akkor azt is meg kell említeni, hogy az FTC-ben vállalt feladatai mellett neki is nagyon komoly „civil” posztja volt, igazgatója volt a Müller Testvérek Vegyészeti Gyár Rt-nek, amit röviden csak Müller Tintagyárnak hívtak. Vezetői tapasztalataira, tanácsaira a későbbiekben a Magyar Labdarúgó Szövetség is számított, ahol 1962-ben elnökségi tagnak választották, amely funkciót a haláláig betöltötte.

8. Dr. Münnich Ferenc

Szül.: 1886.11.18. Seregélyes

Meghalt: 1967.11.29. Budapest

Elnök: 1948. március 20. – 1950. február 16.

Nem lehet mondani, hogy a politikai szélsőségek elkerülték a Ferencvárost. A fasiszta Jaross Andor után a kommunista Münnich Ferenc is elnökké válhatott. Dr. Münnich Ferenc a Fejér megyei Seregélyesen született, római katolikus családban. Eperjesen, Kolozsvárott jogot tanult, Budapesten doktorált. Hadnagyként harcolt a keleti fronton az osztrák–magyar hadseregben, orosz hadifogságba esett 1915-ben, a szibériai Tomszkba deportálták. Hazatérése után a Kommunisták Magyarországi Pártja egyik alapító tagja és a Szlovák Tanácsköztársaság hadügyi népbiztosa, illetve a szlovák vörös hadsereg szervezője volt.  A tanácsköztársaságok leverése után Bécsbe szökött, majd 1922 és 1936 között a Szovjetunióban élt. Harcolt a spanyol polgárháborúban, utána 1942 és 1945 között főszerkesztő volt a Moszkvai Állami Rádió Magyar Osztályán. 1945-ben visszatért Magyarországra, ahol 1946-ban rendőr altábornagyi rangban Budapest rendőrfőkapitánya lett. Ebben a tisztségében kapta meg 1948. március 20-án az FTC elnöki székét is. Beiktatásakor azt mondta „politizáljunk, de helyesen!”. Persze, hogy mi a helyes, azt a rendszer mondta meg. Ennek tükrében a legfőbb feladata az FTC ÉDOSZ-ba terelése volt, amelynek megtörténte után már nem volt szükség a személyes közreműködésére.

9. Nöhrer Árpád

Szül.: 1902.09.04. Budapest

Meghalt: 1970.02.24. Budapest

Elnök: 1950. február 16. – 1951. augusztus 6.

Eredetileg szakmáját tekintve pék, 1916-tól az egyik fővárosi sütődében dolgozott. 1921-ben lépett be az Élelmezésipari Munkások Országos Szövetségébe (ÉMOSZ), ahol részt vett a szakmai sztrájkok szervezésében. Később, 1931-ben tagja lett a kommunista pártnak. Ez volt az élete, ideológiai harcokat vívott, sztrájkokat szervezett, lázított. Többször letartóztatták és elítélték, ha éppen szabad volt, akkor illegalitásban élt.  1942-ben büntetőszázaddal a keleti frontra küldték, 1944-ben szovjet hadifogságba esett. 1947-ben hazatért, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének (ÉDOSZ) lett a szervező titkára, 1949-től a főtitkára,

Így érte 1950. február 16-a, amikor az ÉDOSZ nagytermében megtartott közgyűlésen kimondták a Ferencvárosi Torna Club beolvadását az ÉDOSZ SE-be.  Az elnöknek választott Nőhrer Árpád azt ígérte, hogy ebben az új egyesületben új szellemet fognak kialakítani: a szocialista sport új szellemét, a munkásosztály, mint az élet többi vonalán, megteremti a maga sportját is.  Hangsúlyozta, az egyesüléssel kizárják a múlt minden maradványát, könyörtelenül eltávolítják a sorokból azokat, akik nem, akarják , magukévá tenni az új egyesület programját.

Igen, ilyen idők voltak, csoda, hogy ezen egyesület irányítására nem a klubért élő, haló sportembert választottak? Ugye, nem. Így kezdődött az FTC történetének az ÉDOSZ korszaka, amely egy átmenet volt a Kinizsi korba. Új korhoz új ember kell, így Nöhrer Árpád megbízatása is véget ért, a továbbiakban más feladatokat kapott a párttól. 

10. Száraz István

Szül.: 1910.

Meghalt: 1974.12.11. Budapest

Elnök: 1951. augusztus 6. – 1952. december 31.

Száraz István ugyancsak a párt, a szakszervezet élharcosa volt, egyebek között az ÉDOSZ-ban ő kapta feladatul a sport országos ki- és megszervezését. Ebből a funkcióból is következett, hogy már 1949-ben az FTC elnökségébe delegálták. Amikor az FTC az ÉDOSZ-ba olvadt, akkor ő lett a sportosztály vezetője, aki folyamatosan a sport szocialista átszervezésén dolgozott. Így jöttek létre a Kinizsi sportkörök, amelyekből 1951.08.06-án megalakult az országos Kinizsi SE, amelynek Száraz István lett az elnöke. Természetesen a Bp. Kinizsivé lett Fradi is a felügyelete, az első időkben a közvetlen felügyelete alá tartozott. Az utókor úgy emlékszik rá, hogy harcosan kiállt az egyesülete érdekeiért, mindig arra törekedett, hogy a sportolóit semmiféle hátrány ne érje.

A Kinizsi országos sportegyesületeit az 1956-os forradalomig irányította, ily módon a Bp. Kinizsi-re is komoly ráhatása volt, annak az élére az 1953-as év elejétől mégis önálló elnököt jelöltek ki, akivel a következőkben fogunk foglalkozni. Ezzel együtt azt is mondhatjuk, hogy ez a helyzet hasonlított arra, amikor együtt dolgozott egy elnök és egy ügyvezető elnök, mert az nehezen elképzelhető, hogy a Bp. KInizsi elnöke a főnöke, a Kinizsi SE elnöke tudta vagy hozzájárulása nélkül hozott volna meg döntéseket.

A sport és a Fradi olyannyira az élete részévé vált, hogy azoktól elszakadni nem tudott. Az 1956-os forradalom leverése után is, egészen haláláig tagja maradt a Fradi nagy családjának, vezetői testületeinek. Konkrét feladata ekkoriban a birkózó szakosztály vezetése volt, amelyért szívvel, lélekkel dolgozott, olyannyira, hogy a halál is az FTC székházában, munka közben érte.

11. Komorettó Béla

Szül.: 1918.12.17. Budapest

Meghalt: 1982.12.28. Budapest

Elnök: 1953. január 1. – 1955. december 31.

Egy újabb arc a szakszervezeti panteonból, Komorettó Béla. Azonban megint egy olyan arc, akinek volt kötődése a sporthoz, a focihoz, aki ezáltal testhezálló feladatot kapott. Már kölyökkorában focizott, egyebek közt a Fradiban is, azonban itt nem tudott gyökeret ereszteni. Pedig tudott focizni, amit az is bizonyít, hogy később a MÁVAG NB I-es csapatában játszott. A nagy szocialista sportátalakítás idején a Dohánygyár játékos-edzője volt, úgymond a szabadidejében, mert főállásban a szakszervezeti mozgalomban ténykedett. Így és ekkor érte a feladat, hogy legyen a Bp. Kinizsi elnöke. Nem lehet azt írni, hogy felkérés érte, amit nagy tisztelettel elvállalt, akkoriban feladatot kaptak a központból a funkcionáriusok, amit aztán el kellett vállalniuk. Az, hogy ő a futball nyelvén is értett, nyilván segítette a feladata végrehajtásában. Az elnöki megbízatás befejeződése után az egyesülettől elszakadt, a futballtól azonban nem, több csapatnál, így az Egyetértésnél is edzősködött.

12. Weidemann Károly

Szül.: 1917.

Elnök: 1956. február 19. – 1959. február 13.

Weidemann Károly különös ember a klub elnökeinek sorában. Ifjú korában öklözött, később, 1939-ben az FTC ökölvívó szakosztályának intézője lett, ebbéli funkciójában gyakran nyilatkozott a korabeli sajtónak. Sőt, ezt a funkciót „átmentette” a II. világháború utáni időkre is, egészen 1948-ig, amikor szintet lépett, szakosztályvezető lett. Jött, az ÉDOSZ, majd Kinizsi korszak, ő maradt az ökölvívók első embere. 1955-ben a Bp. Kinizsi elnökhelyettese, egy év múlva 1956.02.19-én az elnöke lett, amely állapot az 1956-os forradalomig állt fenn. Az 1956-os forradalom a bukása ellenére is véget vetett a korábbi sportirányítási gyakorlatnak, egyesületi rendszernek. Megszűntek a szakszervezetek, minisztériumok és fegyveres testületek ellenőrzése alatt álló országos sportegyesületek, az azokban működő sportkörök önállóan működhettek tovább, természetesen ezután is valamely „bázisszerv” felügyelete alatt.

Weidemann Károly úgy maradhatott a vezető testületek tagja, hogy 1945-ben belépett a kommunista pártba, az ÉDOSZ-ban is területi felelős lett, majd 1953-tól ő lett a Bp. Kinizsi párttitkára, amely funkciónak 1956 után csak a neve változott, hiszen onnantól az FTC MSZMP-tagszervezetének volt a titkára.  Mint ilyen tagja maradt az FTC-t akkoriban irányító előbb 15, majd 5 fős vezető testületnek., gyakorlatilag tekinthetjük ügyvezetőnek, amely beosztásban 1958-ban megerősítették, 1959 februárban azonban felmentették. Később mégis a klub elnökhelyettese lett, mígnem 1961. november 2-án, a népi demokratikus államrend elleni izgatás és más bűncselekmények elkövetésének gyanújával letartóztatták, mert nyomozást rendeltek el a klubban folytatott ellenséges tevékenység ügyében. Nyilvánvaló volt, hogy Weidemann Károly személyében voltaképpen az FTC került a vádlottak padjára. Az ügy végén,  a Fővárosi Bíróság 1962. április 12-én, „népi demokratikus államrend ellen folytatólagosan elkövetett gyűlöletre izgatás” és egyéb büntettek miatt 3 év és 6 hónap börtönbüntetésre ítélte a vádlottat, amelyet később a Legfelsőbb Bíróság két év szabadságvesztésre változtatott. Ezért kezdtük azzal, hogy az ő egy különös ember az elnökök sorában, hiszen a gyakorlatilag a klubban betöltött pozíciói miatt hurcolták meg.

13. Bédi János

Szül.: 1914.

Meghalt: 1996.08.28. Budapest

Elnök: 1959. február 13. – 1962. április 28.

Az előzőekben Weidemann Károly történetét vázoltuk, akinek 1959. februári felmentésével párhuzamosan függetlenített elnöknek a Weidemannhoz hasonlóan 1945 óta párttag Bédi Jánost nevezték ki, akiről a IX. kerületi pártszervek jó ajánlást adtak: „Az ellenforradalom alatt szilárdan kiállt a népi hatalom mellett. Szilárd, elvhű és pártszerű embernek tartják. Bédi elvtárs fiatalabb korában aktív sportoló volt. Nemcsak a futballhoz, hanem több más sportághoz ért. Személyi kapcsolatok is fűzik az FTC-hez. Jól ismeri a ferencvárosi szurkoló közönséget. Jól látja azokat a feladatokat, amelyeket az FTC-nél meg kell oldani. Sokéves vezetői tapasztalata a párt politikájához való hűsége alapján alkalmas az FTC függetlenített elnökének.”

Milyen az élet? Bédi János is gyakorlatilag a Weidemann-ügybe bukott bele, hiszen az abban folytatott vizsgálatok során egyértelművé vált, hogy az ő munkájával sem voltak elégedettek, Nem váltotta be a kinevezéskori reményeket. Így 1962. április 19-én az MSZMP IX. Kerületi Párt Végrehajtó Bizottság a Budapesti Pártbizottság és az ÉDOSZ egyetértésével felmentette Bédi János elvtársat az FTC elnökét funkciójából és helyére Végh Aladár elvtársat fogadta el. Így ment ez akkoriban.

14. Végh Aladár

Szül.: 1927.10.16. Vácszentlászló

Meghalt: 2003.11.14. Budapest

Elnök: 1962. április 28. – 1965. október 13.

Végh Aladár, elődeihez hasonlóan a párt és a szakszervezet kijelöltje volt az FTC elnöki posztjára. Az előzőekben idéztük, hogy 1962.04.19-én döntött róla az illetékes pártbizottság. Hogy akkor miért április 28-án kezdte elnöki tevékenységét? Mert akkor volt az FTC éves közgyűlése, amelyről Nagy Béla így számolt be az 1962-es eseményeket feldolgozó Naplójában: „Fent a színpadon mélyvörös drapériák között, aranyszegélyes zöld—fehér zászló. Előtte hosszú asztal, az elnökség számára. Tagjai között sportéletünknek olyan kiválóságai is helyet kaptak, mint az úszó Killermann Klára és a kajakozó Mészáros György. Lent a nézőtéren az FTC szakosztályainak küldöttei figyelik érdeklődéssel évi rendes közgyűlésük előadóját, Bédi János elnököt. A közgyűlés – tartalmából és hangjából ítélve — őszinte és reális volt az eredmények és a hibák ismertetésében. Vonatkozik ez a megállapítás a gyér számú hozzászólásokra is. A vita után nyolc pontból álló munkatervet fogadott el a közgyűlés. A Ferencváros tagsága új elnökének egyhangúlag Végh Aladárt választotta.”  Vessük ezt össze a pártbizottsági határozattal, próbáltak volna mást választani.

Végh Aladárnak amúgy, elődeitől eltérően, nagy sikerek adattak meg. Regnálása alatt lett, 14 év után először bajnok a Fradi labdarúgócsapata, amely aztán 1965-ben a magyar labdarúgás máig példa nélkül álló egyetlen nemzetközi sikerét is aratta, a Juventus ellenében megnyerte a Vásárvárosok Kupájáját, a VVK-t. Úgy jellemezték, hogy szakmailag nagy tudással és hozzáértéssel vezette az egyesületet, kitűnt jó előadói képességével és határozottságával. Irányítása alatt az FTC több milliós haszonnal zárta az éveket, ami hozzájárult ahhoz, hogy megkezdhette az új FTC stadionra vonatkozó első intézkedéseket. Akkor miért kellett mégis távoznia, miért döntöttek így felőle? 

Két apró hír a korabeli sajtóból. Az első 1965.10.14-én jelent meg:  „A Ferencvárosi Torna Club elnöksége ülést tartott és ezen személyi kérdésekben is döntöttek. Az elnökség Végh Aladárt felmentette az elnöki funkció alól.” A második hír egy héttel később: „Az MTS Budapesti Tanácsának fegyelmi és panaszügyi bizottsága fegyelmi eljárást folytatott le Végh Aladár, az FTC elnöke és Buruncz János, az FTC elnökhelyettese ellen Mészáros József labdarúgóedző felmondási ügyében. …..  a bizottság megállapította azt a tényt, hogy az FTC elnöke és elnökhelyettese Mészáros József felmentésével kész helyzetet teremtettek, az érvényben levő határozatokban foglaltakat ezen intézkedésükkel megsértették. Az ilyen intézkedések módot adnak különböző találgatásokra, ezért a bizottság a felmentés ilyen módszerét elítéli.” Volt összefüggés a két hír között? Költői a kérdés.

15. Kalmár István

Szül.: 1925.05.27. Budapest

Meghalt: 2014.06.09. Budapest

Elnök: 1965. november 1. – 1970. január 31.

Rövid MTI hír 1965.10.29-én, pénteken: „Kalmár István lett az FTC új elnöke. A Ferencvárosi Torna Club új elnökének Kalmár Istvánt, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete sport osztályának eddigi vezetőjét nevezték: ki. Az új elnök hétfőn veszi át tisztségét.” Mire következtethetünk ebből a hírből? Először is, nem tartott sokáig a Végh Aladár lemondatása utáni időszak, másodszor pedig arra, hogy az a bizonyos szakszervezeti befolyás még mindig erős volt. Aztán arra is, hogy a kort jellemző vezetőválasztási folyamat a sportban, különösen a Fradiban egészen biztosan nem működött. Azt az egyesületet, amelyet 1899-ben a ferencvárosi ifjak a ferencvárosi polgárság segítségével összehoztak nem lehet az alapítók meghatározta elvek nélkül, hivatalból irányítani. Szükség van, mindennél nagyobb szükség az egységre, az egyetértésre, a vezetői készségeken túl pedig a kiolthatatlan szenvedélyre. Csak ezekkel oldhatók meg a mindennapi feladatok, hidalhatók át a nehézségek. Nézzük, mik is voltak az 1960-as évek nehézségei a Fradiban?

Első és talán legkomolyabb gond a klub anyagi helyzete volt, merthogy a többi pesti kiemelt nagy egyesülethez képest hiányzott az egyetlen igazán jelentős anyagi bázis.  Nagyon nagy hátrányt jelentett, hogy a klub ezekben az években otthontalan volt, az Üllői úti sportcentrum nem működött.  Nem sikerült a klub beillesztése a magyar sport rendszerének egészébe, a Fradit még mindig sokan tekintették ellenfél helyett ellenségnek. Mindezekhez járult, hogy minden gond ellenére mégis fantasztikus szakmai munka folyt a klubban, elsősorban annak kirakatában, a labdarúgásban. Új nagycsapat született, új egyéniségekkel, akiket nem sikerült megfelelőképpen kezelni, amik folyamatosan gondokat szültek. Kalmár István is ezekkel a gondokkal szembesült és ahogy közvetlen elődeinek, úgy neki sem sikerült ezeket megoldani, előrébb lépni, így szinte programozható volt az ő gyors távozása is. A Fradi után a BTSH-ban (Budapesti Testnevelési és Sporthivatal) dolgozott.

16. Harót János

Szül.: 1929.

Meghalt:  2013.02.25. Budapest

Elnök: 1970. január 31. – 1971. október 16.

Ügyvezető elnök: 1971. október. 16. – 1980. november 17.

Kalmár István bemutatásánál hivatkoztunk a Fradit feszegető nagy gondokra, amelyek az új elnök, Harót János előtt is ismertek voltak. Székfoglalója elhíresült mondata volt, hogy „Honvéd-drukker vagyok és az is maradok, de mindent megteszek a Ferencvárosi Torna Club sikereiért, felvirágoztatásáért.” Megtette!  Az utókor az egyik legsikeresebb Fradi elnökként emlékszik rá. 

Mást is mondott abban az ominózus székfoglalóban: „Kétségtelen, sok a gondunk, de a helyzet nem tragikus. A nagy sportkövetelmények nemcsak a versenyzőktől kívánnak nagyobb erőfeszítést, hanem a vezetőktől is. Az igényesség és az egység a legutóbbi években hiányzott a klub vezetéséből, a határozatlanság félmilliós deficithez, s néhány szakosztályban széthúzáshoz vezetett. Ezért most legfontosabbnak a kollektív vezetés megteremtését, a szakosztályok megerősítését és a versenyzők sport- feltételeinek biztosítását tartjuk.” Ki is volt ez az ember, aki, bár bevallottan nem „zöldvérű” volt, mégis olyan vezetői elveket fogalmazott meg, amelyek a korábbi nagy elnökök repertoárjának is részei voltak? Egyik közeli barátja és munkatársa, nem mellesleg később a Fradi élén is megfordult Hargitai Károly jellemezte úgy, hogy nagyszerű sportvezető volt, minden idegszálával tudott koncentrálni, mindig megtalálta a megfelelő megoldást, közben mindvégig következetes és diplomatikus volt.

Harót János 1949-ben sportfelelősi megbízatást kapott a gyárban, ahol dolgozott és ahol a Kerámia SC tagjaként futballozott. Amikor létrejött a DISZ, az üzemi szervezet titkára lett. 1952-ben a X. kerületi DISZ-bizottság sportfelelőse volt, ekkor elvégezte a Testnevelési Főiskola sportvezetőképző iskoláját. Aztán a Bp. Kinizsi elnöksége mellett dolgozott 1956-ig, tehát már volt „előélete” a klubban. Később részt vett a KISZ újjászervezésében, és a KISZ KB sportosztályának munkatársa lett. Amikor létrehozták az ifjúsági sportszervezet új rendszerét, akkor lett a Budapesti Ifjúsági Sportbizottság elnökhelyettese. 1963-ban az egységes magyar sportszervezet megteremtésekor, a BTS-nél kapott megbízatást a szervezési osztály vezetőjeként, így mint kiemelt sportegyesület, a Ferencváros is hozzá tartozott, valóban ismerhette a meglevő gondokat.

Harót János elnöksége alatt nagyon sikeres időszakot élt az FTC. Elég az olimpiai-, világ- és Európa-bajnokaink nevét megörökítő márványtáblákra nézni, hogy lássuk, az ő vezetése alatti FTC-ben milyen kimagasló sikereket értek el. Vezetése során felépült az új Üllői úti stadion és klubház, korábban megszűnt szakosztályok éledtek újjá, különböző csapataink nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is komoly sikereket értek el. Hosszú, több mint tíz éves időszakról beszélünk, amelyet Harót János neve fémjelez, annak ellenére, hogy 1971.10.16-tól nem ő volt az elnök, „csupán” ügyvezető elnökként dolgozott, mellette az elnököt társadalmi elnöknek hívták. Emlékezzünk csak Mailinger Bélára? Ennek a titulusnak ők adták meg a rangját, nem véletlen, hogy mindkettejük esetében, nevüket említvén, gyakran le- és elfelejtették az ügyvezető jelzőt és maradtak elnökök. Ha ilyen sikeres volt, miért hagyta abba ereje teljében a munkát? Nem magától, a kor és annak furcsa törvényei szóltak közbe, megsértette a devizagazdálkodási jogszabályokat, magyarán tiltott módon vásárolt devizát, ami akkoriban bűncselekménynek számított. Eljárás alá vonták, később pénzbüntetésre ítélték, ám ez is elég volt ahhoz, hogy posztjáról felmentsék.

17. Dr. Lénárt Lajos

Szül.: 1922.

Meghalt:  2011.02.17. Budapest

Elnök: 1971. október 16. – 1981. február 28.

Dr. Lénárt Lajos 1947. júniusában tért haza a  szovjet hadifogságból. 1949-ig egy állatkereskedésben alkalmi munkás, aztán állatfelvásárló lett a Kül- és Belforgalmi Állatértékesítő Vállalatnál (KÜLBÁRT) valamint jogutódjainál, majd országos szervező a Sertés- és Zsiradékforgalmi Egyesületnél. 1949-től Somogy megyében az Állatforgalmi Vállalat kirendeltségének a vezetője (igazgatója), 1951-ben az Állatforgalmi Egyesülés budapesti központjában kereskedelmi főosztályvezető, majd igazgatóhelyettes lett. A Begyűjtési Minisztérium Állat- és Zsírbegyűjtési Osztályára 1952-ben került mint osztályvezető, ahol később kinevezték főosztályvezetőnek. 1957-től az Élelmezésügyi Minisztérium Felvásárlási Főosztályának a vezető-helyettese, később vezetője, az átszervezést követően, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Felvásárlási, majd Termékforgalmazási Főosztályát vezette. Közben 1962-ben az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karát is elvégezte, 1966-ban pedig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdaságtudományból szerzett doktori fokozatot. 1968-tól a Közgazdaságtudományi Egyetem Belkereskedelmi tanszékén címzetes egyetemi docens, 1970 februárjától 1975. október 31-ig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban miniszterhelyettes. 1975 és 1985 között a Gabona Tröszt vezérigazgatója, közben 1979-től címzetes egyetemi tanár a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézetében. 1986. június 30-án nyugdíjazták le. Az Magyar Szocialista Munkáspártnak (MSZMP) 1963-tól volt a tagja, ezenkívül elnöke volt a Magyar Kereskedelmi Kamara Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tagozatának, társelnöke a MÉTE-nek, alelnöke a TIT Mezőgazdasági és Élelmiszeripari választmányának, tagja az V. kerületi MSZMP Gazdaságpolitikai Bizottságának, a MAVOSZ Intéző Bizottságának, valamint a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Intéző Bizottságának.

Ilyen életrajz közben 1967 óta tevékenykedett az FTC-ben, előbb elnökségi tag, majd az Intéző Bizottság tagjaként aktív szereplője volt az egyesületben történteknek. Tevékenysége annál is értékesebb, mert az imént felsorolt felelős beosztásokban dolgozott és így, emellett segítette a Fradit. Az FTC történetébe azzal is beírta a nevét, hogy 1974. május 19-én az Üllői úti stadion avatóján, mint elnök ő avatta ünnepi beszéddel az új létesítményt.

18. Losonczi Tibor

Szül.: 1925.02.23.

Meghalt:  2005.07.17. Budapest

Ügyvezető elnök: 1980. november 17. – 1985. február 23.

Harót János ügyvezető elnöki felmentésével egyidejűleg az elnökség Losonczi Tibort, a BTSH elnökhelyettesét az FTC elnöksége tagjai közé kooptálta és megbízta az ügyvezető elnöki tisztség ellátásával. Olyan embert választottak, aki Haróthoz hasonlóan a sportközpontból jött, aki számára nem idegen a sportvezetés, a sportszervezés. Ráadásul az új elnöknek is volt fradista kötődése, hiszen a háború előtt az FTC-ben evezett.

Losonczi Tibor folytatta az elődje által megkezdett munkát, 1981.02.16-án ő vette át a népligeti sportcentrumban az új csarnokot, amely ma is a Fradi kézilabdázóinak fellegvára. Munkáját a nyugállományba vonulása következtében fejezte be és adta át a stafétabotot helyettesének Hargitai Károlynak. Ő volt az első a történelemben, aki a Fradi elnöki székéből tudott nyugdíjba vonulni.

19. Dr. Kovács Imre

Szül.: 1935.

Elnök: 1981. február 28. – 1988. március 28.

Dr. Kovács Imre 1959-ben az Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági mérnökként végzett, 1972-ben a Mezőgazdasági tudományok doktora lett. 1959-től az Élelmezési Minisztériumban főelőadó, 1968-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának politikai munkatársa és alosztályvezető. 1975. november elsejétől 1983. december 31-ig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban miniszterhelyettes, ezt követően áthelyezték a MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályára osztályvezető helyettesnek. 1962-től tagja a MSZMP-nek, továbbá tagja volt a MTESZ Országos Elnökségének és a MÉTE elnökségének, a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági Szakosztálya vezetőségének, illetve tagja volt a KNEB-nek és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának is.

Az elnöki székben hasonló társadalmi beosztásokkal követte elődjét Dr. Léránt Lajost. Feladata is hasonló volt, pozícióit felhasználva segíteni a klubot. 1988. márciusában maga kérte a felmentését, mert úgy ítélte meg, hogy új pozícióval (ekkor lett az MSZMP KB osztályvezetője) már nem tudja összeegyeztetni ezt a társadalmi megbízatását.

20. Hargitai Károly

Szül.: 1929.02.19. Komárom

Meghalt:  2013.04.30. Budapest

Ügyvezető elnök: 1985. február 23. – 1990. december 17.

Sorsfordító időkben állt a klub élén Hargitai Károly, hiszen ő volt az, aki a rendszerváltás történelmi pillanatában a Fradi ügyeit ténylegesen vezette. Már egészen kicsi gyermekként megérintette a zöld-fehér színek szeretete, hiszen elmondása szerint öt évesen vitte ki először az édesapja a Fradi meccsére. Onnantól kezdve meccsek idején rendszeres látogatója volt az Üllői útnak. Iskolás éveiben sportolt, iskolai szinten atletizált és focizott, de mindenekelőtt nagyon szerette a sportot, annak minden ágát. Ebből adódóan a sportvezetői pálya felé orientálódott, már 1950-ben vezető lett, akkor még nem az FTC-ben, hanem Sztálinvárosban (a fiatalabbak kedvéért, a mai Dunaújvárosban). Később a Budapesti Ifjúsági és Sportbizottságban dolgozott, ott ismerte meg Harót Jánost. Ennek az ismeretségnek 1974-ben igen nagy hasznát vette, hiszen a Fradit akkor vezető Harót János az FTC-hez hívta, amely hívást óriási örömmel fogadott el. Egy év múlva Harót János legközvetlenebb munkatársa lett ügyvezető elnökhelyettesként. Harót Jánosnál írtuk, az egyik legeredményesebb Fradi korszakban volt sikeres vezető, nos, Hargitai Károly mellette „edződött”. Harót eltávolítása után az országos sportvezetés még nem találta megfelelő jelöltnek a vezetői poszt átvételéhez, így változatlan pozícióban, immár Losonczi Tibor munkatársaként dolgozott tovább, ahogy ő mondta, szolgálta a Fradit. Amikor azonban új főnöke nyugdíjba vonult, eljött az ő ideje, ő kapott megbízást a klub irányítására.

Munkája során bizonyosan a segítségére volt az a Fradival kapcsolatos nagy vezetői tapasztalat, amelyet elődei mellett megszerzett, továbbá a szenvedélyes klubszeretete. Szüksége is volt ezekre, hiszen nehéz idők voltak, gyakorlatilag az elmúlt rendszer végnapjaiban vezette az egyesületet. Az elmúlt rendszerben pedig nem a Fradi volt a hatalmon levők kedvence, ahogy az akár ebből az összeállításból is kiderült. Ebben az időben a legnagyobb gond az egyre feszítőbb pénzhiány volt. Az állami sportirányítás évről évre kevesebbet adott, jegybevételekre csak a futballban lehetett számítani, de már ott sem azok voltak a nézőszámok, mint a megelőző évtizedekben. A focin kívüli szakosztályokat, sokszor hivatalból vagy személyes vezetői kapcsolatokon keresztül, állami vállalatok segítették, ezeknél a szakosztályoknál is, ahogy a futballban is új és új szponzorációs formákat kellett keresni. Ismeretlen feladat volt ez a magyar sportvezetők számára, teljesen más út, mint amihez addig hozzászoktak. Hargitai Károly jól látta, hangoztatta is, a magyar sportnak  a rendszerváltozás nem sok jót ígért. Ez ugyanis teljesen felszámolta az állami támogatást, azonnal piaci viszonyok közé dobta a sportot, amire az abban dolgozók nem lehettek felkészülve. Hargitai Károly ekkor már elérte a nyugdíjkorhatárt. Bár dolgozhatott volna még, azonban szerette annyira a Fradit, hogy felmérte, az új helyzetben ő nem tud segíteni, az ő kapcsolatrendszere a múlthoz kötődött, újat kialakítani pedig nem pillanatok műve, ezért nyugdíjba vonult.

21. Dr. Szabó Ferenc

Szül.: 1934. Nyírliget

Elnök: 1988. március 28. – 1989. március 20.

Dr. Léránt Lajos és Dr. Kovács Imre után immár a harmadik elnököt kapta a Fradi a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériumból, ahol kinevezésekor éppen államtitkárként dolgozott. Dr. Szabó Ferenc egy kis nyírségi faluból származik, gyermekkorában nemhogy a Fradi, a sport sem érintette meg, A középiskolát Debrecenben, az Agrártudományi Egyetemet Gödöllőn végezte, doktori címét az agrártudományok témakörében szerezte. Ezekben az években versenyszerűen röplabdázott, az idők során ennyi sportkötődése lett. A Fradi „gazdaminisztériumába”, a MÉM-be 1968-ban került. Saját elmondása szerint az FTC-ről csak annyit tudott, hogy ez az a klub, amelyiket erőszakkal megfosztottak az értékeitől, Kocsistól, Deáktól, Budaitól és társaitól, valamint hogy a közvélekedés szerint ezt az egyesületet egy időben a balsors verte, amely aztán folyamatosan a létéért, a fennmaradásáért harcolt.  Megértette azt is, hogy a klubot javarészt a futballisták eredményei alapján ítélik meg, azoknak viszont a kinevezésekor híján voltak. Szókimondó, kemény, de őszinte természetével ezen kívánt változtatni. Ennek ellenére csupán egy év jutott neki a Fradi élén, a megválasztását követő év tisztújító közgyűlésén neki már csak az a feladat jutott, hogy azt megnyissa, megválasztani mást választottak meg.

22. Dr. Debreczeny István

Szül.: 1938.

Meghalt:  2020.05.14. Budapest

Elnök: 1989. március 20. – 1990. december 17.

Na, akkor erre iszunk! Mondhatták a Fradi közgyűlésén résztvevők 1989.03.20-án, hiszen új elnököt nem a minisztériumból kaptak. Az új elnök Dr. Debreczeny István a Kőbányai Sörgyár vezérigazgatója lett, aki ily módon a Fradi történelmében a harmadik gyárigazgató, ezen belül a második vezérigazgató elnök lett Dr. Gschwindt Ernő és Nádas Adolf után. Mondhatni, az új idők szele érződött, amikor a hatalmi bázisszerv helyett a szponzorkörből kértek fel elnököt. A Fradival úgy került kapcsolatba, hogy amikor Kőbányán igazgató lett, megkeresték az egyesület és az ÉDOSZ vezetői és felkérték, hogy a lehetőségeihez mérten támogassa a klubot, sőt arra is, hogy vállaljon valamilyen funkciót. Úgy gondolta, miután a sör és a teke régen összefonódott egymással, ezen a területen kezd el dolgozni, 1984-ben az FTC teke szakosztályának lett az elnöke, majd egy év múlva tagja lett a klub elnökségének.

Másfél év múlva kiderült, a „kísérlet” nem jött be, az új elnöki modell sem úgy működött, hogy minden varázsütésre megváltozott volna. Mert új támogatókat kerestek, kevés sikerrel, újabb reklámforrásokat kíséreltek meg feltárni, szerény eredménnyel. Arra jutottak, hogy megint kipróbálnak valami mást egy új vezetőséggel. A következő közgyűlésen Dr. Debreczeny István nem jelöltette magát, az ügyvezető elnök Hargitai Károly pedig lemondott. A közgyűlés úgy határozott, hogy az ügyvezető elnöki posztra a Fradi történelmében egyedülálló módon pályázatot írnak ki.

23. Dr. Harza Lajos

Szül.: 1941. Pásztó

Elnök: 1990. december 17. -1994. december 1.

Az előző elnök, Dr. Debreczeny István ferencvárosi életútjának ismertetését ott fejeztük be, hogy viszonylag rövid idő után véget ért elnöki pályafutása, talán azért is, mert az a modell, miszerint szponzorcég vezetője legyen az elnök, nem vált be. Sok minden következhet ebből, az egyik út az, hogy vissza a korábban járthoz, még ha az nem is a legtökéletesebb, de legalább ismert. A Fradi esetében ez azt jelentette, hogy újra a bázisszerv adjon elnököt. A bázisszerv neve változott, MÉM helyett FM, azaz Földművelésügyi Minisztérium lett. Ennek volt akkoriban helyettes államtitkára Dr. Harza Lajos, akit felkértek a Fradi elnökének.  Első szavai ezek voltak a Nemzeti Sportnak nyilatkozva: „A Ferencvárosért gyerekkorom óta rajongok. Nógrád megyei vagyok, Pásztóról származom, s ott fociztam az NB III-as csapatban, egészen addig, amíg a Közgazdasági Egyetemre felvettek. Sőt, még itt is játszottam a BLSZ első osztályban. — Néhány pillanattal ezelőtt választották meg ennek a patinás, s nyugodt szívvel mondhatjuk, hazánkban népszerűségében páratlan klub elnökének. Milyen érzések kavarognak önben?  — Nagyon meg vagyok hatva. Tényleg nem gondoltam, hogy valaha is a Fradi elnöke lehetek. Azt hiszem, az első gondolatom a felelősség kérdése: alaposan végig kell gondolni, hogy hogyan menjünk előre. Remélem, meg tudok felelni ennek a feladatnak, kihívásnak.” 

Dr. Harza Lajos első jelentős feladata elnökként az volt, hogy megfelelő ügyvezető elnököt találjon. A megválasztása előtt kiírt pályázat kapcsán ugyan három pályázat is érkezett, de egyiket sem találták megfelelőnek, így az új elnök is elkezdhetett a „kereséssel” foglalkozni. Az új ügyvezető elnököt végül a következő év elején mutatták be.

24. Dr. Szívós István

Szül.: 1948.04.24. Budapest

Meghalt:  2019.11.10. Budapest

Ügyvezető elnök: 1991. január 10. – 1998. december 3.

Amint már írtuk, Hargitai Károly nyugállományba vonulása után pályázat útján keresett új ügyvezető elnököt az FTC. Megfogalmazott cél volt, hogy szakavatott ember kerüljön az elnöki székbe, aki szakértő módon vezeti a klubot. Az első, eredménytelennek nyilvánított forduló után a sajtó nagy érdeklődéssel várta 1991. első napjaiban a fejleményeket. Dr. Harza Lajos, az FTC elnöke végre arról tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda Sportszerkesztőségét, hogy az Egyesületi Tanács több jelölt közül Dr. Szívós Istvánt választotta meg a klub ügyvezető elnökének.

A sajtó meglepődött, íme egy akkori  kommentár a Népszavából: „A hír meglepő, de az igazi sportemberre ez a magatartás jellemző. Persze, hogy tudja, nagyon is jól tudja Szívós István, hogy nehéz időszakot él a Ferencváros, hogy ma sportvezetőnek lenni még a legnépszerűbb klubnál is inkább fájdalom és szenvedés, mint öröm. Ám ő nem hátrál meg, új területen kamatoztatja képességét. Nem kell félteni, sok nagy csatát megért pályafutása során a vízben. Több százszor játszott a magyar vízilabda-válogatottban, s nem véletlenül szerzett olimpia, világ- és Európa-bajnoki címet. Megannyi dicsőséget hozott az országnak, az FTC-nek. Aztán edzőként is remekelt, a vízilabda örök szerelme maradt, sokak meglepetésére most viszont változtat. Új fejezet kezdődik életében, s reméljük, a zöld asztal mellett sem vall majd szégyent. Erre biztosíték intellektusa, sportemberi magatartása. Sok sikert, Szívós Pista!”

Dr. Szívós István több tekintetben is első a Fradi elnökeit és ügyvezető elnökeit tekintve. Ő az első, aki az egyesület egykori bajnokaként, aki olimpia-, világ- és Európa bajnokként, aki egykori bajnokcsapatot irányító edzőként, aki orvosként foglalta el az elnöki széket. Már 12 éves korában elkezdett vízilabdázni az FTC színeiben, az élvonalban nagyon fiatalon bemutatkozott, tagja volt az 1964-es kupagyőztes csapatnak. Első magyar bajnoki címét 1965-ben ünnepelte, amelyet 1968-ban megismételt.  1968-ban felvételizett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem fogorvosi szakára, a diplomáját 1974-ben szerezte meg. Ezekben az években az egyetem sportkörének, az OSC-nek volt a tagja, a színeikben nyert további hét bajnoki címet. 1981-ben a TF-en is diplomát szerzett, mint vízilabda edző, két év múlva pedig a Fradi edzője lett, amely posztot ügyvezető elnökké történt választásáig betöltötte, közben a csapattal két bajnoki címet nyert. Sportvezetői munkájával párhuzamosan a civil foglalkozását is gyakorolta, a SOTE Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikáján oktatott és gyógyított. Gyógyító képességére a Fradiban is szükség volt.

Működése elején rögtön két „csomagot” képzett. Az egyik „csomag” a futball volt, a másikban pedig a többi szakosztályt együttvéve kezelték. Az elvégzett munka minősége mindkét „csomag” esetében tetten érhető volt. A labdarúgóknál az edzőként bemutatkozó Nyilasi Tibor vezetésével újra szerethető és szeretett csapat alakult ki, amely a hosszabb szünet után elnyert, nagyon vágyott bajnoki címe mellett három kupagyőzelmet is szerzett, majd, immár Novák Dezső vezetésével jött az azóta Fradi klasszikussá váló kétszeres bajnok, de sokkal inkább a BL csoportkörbe jutásért emlékezetes csapat. A többi szakosztály is hozta az eredményeket, a női kézilabdázóknál Németh András vezetésével új aranycsapat alakult ki, amely sorban szállította a bajnoki címeket és kupagyőzelmeket, újra bajnokcsapatunk lett jégkorongban, sőt egy új szakosztályt is életre hívtak, amely ezt bajnoki címmel köszönte meg, ez volt a női kosárlabda. Az eredmények tehát jöttek, egy ponton azonban az ügyvezető elnök munkája ellehetetlenült. Ez a pont, nem meglepő módon a labdarúgó csapat körül és miatt alakult ki, az azonban meglepő, hogy pont a legnagyobb, már idézett, siker a BL csoportkor utáni évben. Egyetlen kérdést feszegetett akkoriban mindeni, „Hol van a pénz?” Az a magyar viszonyok között tetemesnek mondható összeg, amit a Fradi a BL csoportkörbe jutással keresett. A tény az, hogy ez a pénz nem a további fejlődést szolgálta, a focicsapat szinte azonnal válságba jutott, újból elkezdődtek a befektetőkeresés sokszor vicces történetei. Ahogy a futball sikerei húzták a többi szakosztályt, úgy a sikertelenség, a kilátástalanság is visszahatott azokra. Dr. Szívós István ügyvezető elnöki idejének utolsó három évét a folyamatos harc jellemezte, házon belül és kívül egyaránt a pénz miatt, aminek a végén lemondott a posztjáról, amit az ügyvezetői működésének negyedik elnöke, Dr. Torgyán József elfogadott, de ne szaladjunk ennyire előre, van még addig kit bemutatni. 

 25. Dr. Szerdahelyi Péter

Szül.: 1941.04.14. Sátoraljaújhely

Elnök: 1994. december 1. – 1997. január 24.

Dr. Harza Lajost Dr. Szerdahelyi Péter követte az elnöki székben. Ő a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt. Korábban, 1989-1990 között a Tervhivatalban töltött be hasonló funkciót. A sporttal korábban neki is csupán amatőr szinten voltak kapcsolatai, egyetemi évei alatt vívott, tornázott és síelt, azóta szabadidejében szívesen teniszezett és szörfözött. A Fradi elnökségről ezt mondta: „Örömmel tölt el, hogy a közgyűlésen megválasztottak erre a tisztségre, hiszen a Ferencvárosnak rendkívül fontos szerepe van a magyar sportéletben. A klub története, a rengeteg kiemelkedő egyéniség, aki az FTC-hez kapcsolódik, a különböző korszakok bajnokai, nagyszerű versenyzői mind-mind hangsúlyozzák azt, hogy a Ferencváros sportéletünk egyik kiemelkedő alakulata. Egyszóval ez a mostani pozíció nagy feladat, komoly kihívás. Nem akarok a napi ügyekbe belefolyni, de azt hiszem, egy elnöknek át kell éreznie, hogy igenis küldetése van a klub történetében. A mindenkori költségvetési lehetőségek között fontos, hogy az FM támogatását minél hatékonyabban tudjuk az FTC-létesítmények javára hasznosítani. Fontosnak tartom a médiákkal való jobb kapcsolattartást, a Ferencváros népszerűségének megőrzését, illetve annak növelését. Valamint érthető gazdasági okokból a szponzori kör bővítését.”

Ismerős szavak, bármelyik korábbi elnök elmondhatta volna. Amit viszont nem tudott tervezni, hiába dolgozott korábban a Tervhivatalban is, az a Fradinál zajló történések, sikerek és kudarcok, pénztelenség és vádaskodások időszaka, amiről az ügyvezető elnök, Dr. Szívós István bemutatásánál már írtunk. A történetének az lett a vége, hogy lemondott a posztjáról.

26. Benedek Fülöp

Szül.: 1947.12.18. Tiszapüspöki

Elnök: 1997. január 24. – 1998. augusztus 18.

Sajtóhír 1997.01.25-én szombaton: „A Ferencvárosi Torna Club pénteken tartotta 61. küldöttközgyűlését, amelyen a korábban lemondott elnök, Szerdahelyi Péter helyére Benedek Fülöpöt, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát választották meg. Megbízatása négy évre szól. Dr. Szívós István ügyvezető elnököt további négy évre megerősítették tisztségében.” Emlékszünk még? Dr. Szerdahelyi Péter is az FM közigazgatási államtitkára volt, azon posztjáról távozott, egyik követője Benedek Fülöp lett, aki mint látjuk, nem csak a minisztériumban, hanem a minisztérium felügyelete alatt működő klubban is követte elődjét.

Bár négy évre választották meg, alig több mint másfél év után már le is mondott, távozott a Ferencváros éléről. Volt egy nagy igazság a távozásakor adott nyilatkozatában, amit mindig is tudtunk, mégsem szokták az illetékesek kimondani. Ez pedig így szólt: „Amikor megválasztottak társadalmi elnöknek, tudtam, hogy a felkérés inkább szól a beosztásomnak, mint a személyemnek, de örömmel vállaltam a megbízatást. Azzal is tisztában voltam, hogy addig maradok a Fradi élén, amíg államtitkár vagyok, azt azonban nem sejtettem, hogy már két év után búcsúznom kell.” 

27. Dr. Torgyán József

Szül.: 1932.11.16. Métészalka

Meghalt:  2017.01.22. Budapest

Elnök: 1998. szeptember 8.  – 2001. február 9.

Máig érdekes történet Dr. Torgyán József szerepvállalása az FTC-ben, amelyről elhangzik sok minden, jó is, rossz is. A jót röviden úgy foglalhatjuk össze, hogy nem nézve a források mikéntjét megmentette a Fradit az anyagi összeomlástól. A rosszat pedig úgy, hogy mégis nézni kéne az anyagi források mikéntjét.

De ne szaladjunk ennyire előre. Dr. Torgyán József egy anyai ágon görög katolikus papi családból, míg apai ágon egy szatmári parasztcsaládból származott. 1936-ban a család Budapestre költözött, így iskoláit már ott végezte. A középiskolai tanulmányaival párhuzamosan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű főtanszakát is elvégezte, majd 1951-ben felvették az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1955-ben diplomázott. 1956-ban lett ügyvédjelölt, 1957 végén tett szakvizsgát, majd 1958 tavaszán jegyezték be az ügyvédi kamarába. Tanulmányai befejeztével lehetősége lett volna a Külügyi Akadémián való továbbtanulásra, azonban visszautasította ennek előfeltételét, nem volt hajlandó belépni a Magyar Dolgozók Pártjába. Ezért egy ideig kénytelen volt segédmunkásként dolgozni egy budapesti hajógyárban. 1956-os szerepvállalása miatt 1958 nyarán minden hivatalos indoklás nélkül kizárták az ügyvédi kamarából, rövid ideig ismét segédmunkásként dolgozott. 1958 végén rehabilitálták, ezután 1959 januárjától 1990 júliusáig egy újpesti ügyvédi munkaközösség tagjaként tevékenykedett. 1990 tavaszán „beszívta” őt a politika világa, az FKGP politikusa lett. Bekerült a parlamentbe, ahol előbb frakcióvezetője, egy év múlva pedig már elnöke lett a pártjának. Kétszer kormánykoalícióban is ténykedett, 1990-92 között az első Antall kormányban, majd 1998-2002 között az első Orbán kormányban, ahol 1998-2001 között miniszteri tárcát kapott, ő lett a földművelődésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

Tudjuk, a Fradi az ő minisztériumához tartozott, létesítményeit ők tartották fenn, társadalmi elnökeit évek óta ez a minisztérium adta. Ezek az elnökök államtitkárok, korábban miniszterhelyettesek voltak, maga a miniszter még sosem. Egészen Dr. Torgyán József színre lépéséig, aki mindig jól tudta, mit szeretne a hallgatósága, a népe hallani. A fradisták esetében nagyon népszerű mondata volt, hogy „El a kezekkel a Fraditól, a Fradi nemzeti kincs!”. Őt akarta elnöknek a Dr. Szívós István ügyvezető elnöki ténykedésével elégedetlen ellenzék, akik között nagyon sok Fradi legenda megtalálható volt, úgy adódott, hogy a választás idejére a Fradi vezetése is kiegyezett vele, no meg ő is szerette volna elfoglalni ezt a pozíciót, így egyáltalán nem csoda, hogy 1998.09.08-án egyhangúan, szinte közfelkiáltással választották meg a Fradi elnökévé. Ily módon Dr. Torgyán József lett a régi évszázad utolsó, egyúttal az új évszázad első Fradi elnöke, aki lélegzetelállító Fradit ígért. Munkáját nem annyira az ügyvezető elnök segítette, annál is inkább nem, mert szűk három hónap után Dr. Szívós István lemondott, sokkal inkább a minisztériumból hozott elnökhelyettes, Dr. Szabadi Béla. Nos, lélegzetelállító nem lett a Fradi, de legalább megmenekült a csődtől, amihez nagyon kellettek az FVM-től, illetve az FVM közeli cégektől kapott támogatások, azok a támogatások, amelyek törvényességét sokan vitatták, olyannyira, hogy ezek miatt az elnökhelyettesnek később a bíróság előtt is felelnie kellett. Azt még meg kell említeni, hogy az imént idézek támogatások a futballcsapat fennmaradását biztosították, a többi szakosztálynak ezekből nem nagyon jutott, azok továbbra is a létükért küzdöttek, a jövőjükről javarészt maguknak kellett gondoskodni. Mivel a várt megváltást nem hozta el, törvényszerű volt, hogy a Dr. Torgyán József fémjelezte korszak inkább előbb, mint utóbb véget ér a Ferencvárosnál, ami 2001.02.08-án az elnök és az elnökhelyettes lemondásával meg is történt.

28. Dr. Fenyvesi Máté

Szül.. 1933.09.19. Jánoshalma

Meghalt:  2022.02.17. Budapest

Ügyvezető elnök: 1999.01.15. – 1999.12.31.

Dr. Szívós István lemondása után a társadalmi elnök és elnökhelyettes új ügyvezető elnököt ígért, aki a napi ügyeket viszi az egyesületben. Az ideális jelölt szerintük egy fiatal, agilis, több nyelvet beszélő vezető lett volna. Aztán az került előtérbe, hogy a kialakult helyzetben a vezetőségnek olyan kívánalmai voltak a jelölttel szemben, hogy képes legyen integrálni, megteremteni a párbeszédet a klub különböző érzületű csoportjai között. Erre a feladatra a felvetődött személyek közül Dr. Fenyvesi Mátét találták a legalkalmasabbnak, akit végül 1999.01.15-én mutattak be mint új ügyvezető elnököt. Tegyük hozzá, a kiválasztásnál az sem volt a jelölt hátrányára, hogy akkoriban a vezetők pártjának az FKGP-nek volt az országgyűlési képviselője.

Dr. Fenyvesi Máté mindenképpen jó választás volt abból a szempontból, hogy az ő ferencvárosi kötődését, múltját, eredményeit nem lehetett megkérdőjelezni. 1953-ban lett a klub igazolt labdarúgója, ahol 345 bajnoki mérkőzést játszott, ezeken 84 gólt szerzett. Négyszeres bajnok (1962-63, 1964, 1967, 1968), egyszeres kupagyőztes (1957-58), egyszeres Vásárvárosok Kupája-győztes (1964-65), a döntőben az ő góljával győzött az FTC Torinóban a Juventus ellen. A válogatottban 1954 és 1966 között 76 alkalommal játszott, és nyolc gólt szerzett. Két világbajnokságon szerepelt (1958, 1962) és részese volt 1964-ben az Európa-bajnokságon harmadik helyen végzett csapatnak. Mindeközben, még aktív sportolóként kezdte meg tanulmányait az Állatorvostudományi Egyetemen, ahol 1960-ban végzett és szerzett doktori címet.

Azonban ő nem lehetett hosszútávú megoldás, hiszen maga is csupán egyetlen naptári esztendőre, 1999 végéig vállalta el a megbízatást. A beiktatása után őszintén elmondta, hogy nem túlságosan örült a felkérésnek, mert az addigi élete sokkal nyugodtabb és könnyebb volt. De úgy érezte, a felkérést nem utasíthatja vissza, mert ha bíznak benne, ha várják a segítségét, akkor nem teheti meg a szeretett klubjával, hogy távol marad. Azt is elmondta, hogy az adminisztrációs munkát kell összefognia és irányítania, a gazdasági kérdések nem hozzá fognak tartozni. Arra a kérdésre, hogy mennyire kapott szabad kezet a klub elnökétől és elnökhelyettesétől azt válaszolta, hogy azokat a feladatokat, amelyeket rábíznak, el kell látnia, de természetesen egyeztet majd a vezetőkkel. Ezekből a szavakból is látszik, hogy Dr. Fenyvesi Máté pontosan tudta, mit vállalt, hogy az ő szerepe nem olyan lesz klubvezető ügyvezető elnökként, mint az volt elődei esetében, a tényleges döntéseket a minisztériumi vezetők hozták meg. Minderre kiváló bizonyíték a távozása utáni időszak, amikor az általa betöltött pozíciót már senkivel nem töltötték be.

29. Furulyás János

Szül.: 1933.11.19.  Vácszentlászló

Meghalt:  2024.07.11.

Ügyvezető alelnök: 2001. február 13. – 2001. április 20.

Elnök: 2001. április 20. – 2006. január 26.

Amikor Dr. Torgyán József lemondása után Furulyás János előbb teljes elnöki jogkörrel meghatalmazott ügyvivőként, majd tényleges elnökként átvette az FTC irányítását, nagyon nehéz helyzetből kellett megtalálnia a kiutat. Úgy az egyesület, mint a labdarúgást működtető, de az egyesület tulajdonában levő külön gazdasági társaság sportolói már hosszú ideje nem kaptak fizetést. Le is nyilatkozta: 
„Májusban nagyon közel voltunk a felszámoláshoz, csak igen nehéz munkával értük el, hogy a sportolók a bíróság helyett edzésre járjanak”. A helyzetet csak súlyosbította, hogy Dr. Torgyán József távozása után az ún. FVM közeli cégek sorra mondták fel a reklámszerződéseiket, ami több száz millió forint kiesést jelentett. Úgy ítélte meg, a katasztrofális helyzetből csak az lehet a kiút, ha minél előbb értékesítik a labdarúgókat működtető gazdasági társaság tulajdonjogát. Tegyük hozzá, a labdarúgók a nehéz helyzet ellenére újra bajnokok lettek a 2000/01-es bajnokságban, ezzel is bizonyítván, hogy van bennük potenciál. Repkedtek a nevek a sajtóban, WSS (Word Sports Solutions), IMS (International Media Sports), Csányi-Demján féle befektetői csoport, FOTEX, vevőjelöltekből nem volt hiány. Tudjuk, végül a FOTEX lett a befutó, az üzlet megköttetett. Hogy milyen feltételekkel, az sokáig hétpecsétes titok volt, a kommunikáció lényege az volt, az FTC megmenekült. Ilyen előzmények és felvezetés után nem csoda, hogy 2002.01.31-én az FTC közgyűlése további négy esztendőre bizalmat szavazott Furulyás János elnöknek.

De ki is volt Furulyás János, aki ilyen vészterhes időkben kormányozta a Fradit? 2014-ben, túl a nyolcvanon és már jóval a Fradi után a Nemzeti Sportnak maga beszélt az életéről. Innen tudjuk, hogy Vácszentlászlón vallásos családban nevelkedett, ennek ellenére mégis belépett a pártba. Őszintén elmondta, hogy ennek oka volt a jobb érvényesülés esélye. Ez be is jött, hiszen a Fradihoz kerülésében is szerepet játszott ez a tény. 1972-ben a Vácszentlászlói Zöld Mező Termelőszövetkezet elnökeként került a labdarúgó szakosztályhoz, amelynek gyorsan a vezetője lett. Az akkori szokásoknak megfelelően úgy „szponzorálta” a Fradit, hogy sok sportolónak, zömmel futballistáknak a bejelentett munkahelye a téesz volt, onnan kapták a fizetésüket. Személye a kilencvenes évek közepén került reflektorfénybe, addig csak az egyesületen belül tudták ki is ő. Akkoriban volt az első privatizációs kísérlet, ENIC, IMG, Dicobe, amely tárgyalásokban már ő is részt vett. Maga az amerikai hátterű IMG céget preferálta, de mint tudjuk, nem ők nyertek. Tulajdonképpen senki sem nyert, hiszen a győztesnek nyilvánított olasz (vagy mondják, szocialista)  hátterű Dicobe az 1998-as választások eredménye után nyomtalanul eltűnt (ennyit az esetleges politikai befolyásról). Később a labdarúgást működtető Zrt. első embere, egyre inkább megkerülhetetlen emberként az egyesület alelnöke lett, amely pozíciójában érte a Torgyán-éra vége.

2003-ban megint beütött a krach. A szurkolók egy része sohasem fogadta el a FOTEX egyszemélyi tulajdonosát, akinek elege lett és kezdeményezte a szerződés felmondását, így Furulyás János egy új, nagy gonddal lett gazdagabb, intéznie kellett a „FOTEX-válást”, közben az egyesület és természetesen a futballisták is újra a létükért küzdöttek. Jött a CELLADAM sztori, ám abból sem lett pénz, 2004-ben bajnok lett a Fradi focicsapata, de a várt áttörés, a BL csoportkör nem jött össze, így odalett a remény, hogy komolyabb pénz érkezik a bankszámlára. Az új „ötlet” az Üllői úti terület hasznosításával kapcsolatos elképzelésekben rejlett (az állami tulajdonú terület vagyonkezelői joga az államtól kerüljön át az FTC-hez). A modernkori zöld-fehér teleregény nem végződött happy enddel, Furulyás János nem tudta teljesíteni a küldetését, öt nappal a mandátuma lejárta előtt lemondott a posztjáról.

30. Dr. Ináncsy Miklós

Szül.: 1950.04.28.  Szamossályi

Elnök: 2006. január 30. – 2006. szeptember 26.

Furulyás János lemondott, ki jöjjön utána? Bizony eljutott oda a Fradi, hogy az elnöki széke nem volt egy kényelmes ülőalkalmatosság, nem tolongtak érte a jelöltek. A vezetőség mindenesetre olyan jelöltet próbált találni, aki tapasztalt, tekintélyes, kellő kapcsolatrendszerrel bír. Így gondoltak Dr. Ináncsy Miklósra, aki nem lehet mondani, hogy régen képben lett volna, hiszen mindössze néhány hete volt a tekeszakosztály elnöke, elnökségi tag. Dr. Ináncsy Miklós eredetileg négy hónap időtartamra átmenetileg vállalta az elnökséget, május 31-én azonban a közgyűlésen újabb négy esztendőre megválasztották.

Dr. Ináncsy Miklós egy kis Szamos melletti községben született, kora gyermekkorától kezdve dolgozott a paraszti udvarban. Olvasni is szeretett, hamar kitűnt társai közül. Továbbtanulása mezőgazdasági vonalon történt, Mátészalkán keresztül Debrecenbe vezetett az útja az Agrártudományi Egyetemre, amelynek elvégzése után főagronómusként kezdett dolgozni Pátyodon, Ökörítófülpösön, majd 26 éves korában az ország legfiatalabb téeszelnöke lett Cégénydányádon. 1980-ban lett húsos, előbb a Húsipari Vállalat igazgatóhelyettese volt Nyíregyházán, majd a Szekszárdi Húsipari Vállalat kereskedelmi igazgatósága után 1986-ban került Budapestre a Budapest Hús-nagykereskedelmi Vállalatnál kötött ki vezérigazgatói biztosként. 1987 januárjától a 19 megyei és a Budapesti Húsipari Vállalat által létrehozott közös vállalat igazgatójává választották, ezt a posztot tölti be a mai napig. Közben folyamatosan képezte magát: előbb üzemgazdasági szakmérnöki képesítést szerzett, majd Gödöllőn a mezőgazdasági tudományok doktora lett 1980-ban. Mindezt miért írtuk le? Talán így egyértelműbb, hogy a kapcsolatai bizony messze nem olyanok voltak, amelyek egy közel egymilliárdos adóssággal küzdő sportvállalkozás rendbetételére predesztinálják. Mivel jól menő vállalkozásai is voltak, felmerült, miért nem segít abból? Erre vonatkozóan határozott volt, amikor kijelentette: „Úgy gondolom, ha valaki valaminek nem mestere, akkor annak a hóhéra. Én pedig nem értek a futballhoz. A futballmenedzselés csapatmunka. Hiszen ha valaki megvásárol valamit, azt működtetni is kell. Méghozzá felsőfokon.” Nos, ez nem jött össze, Dr. Ináncsy Miklós amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott is a Fraditól. Működése idejére esik az FTC történetének egyik legnagyobb csúfsága, az NB I-es futballcsapatot a fennálló adósságokra hivatkozva adminisztratív úton kizárták az NB I-ből.

31. Dámosy Zsolt

Szül.: 1960.08.25.  Budapest

Elnök: 2006. szeptember 27. – 2007. május 31.

Az előző elnökkel az volt az egyik probléma, hogy a gazdasági ügyekben járatos volt ugyan, ám sportszakmai kérdésekben mindez nem volt róla elmondható. Nos, a helyére megválasztott új vezető, Dámosy Zsolt személyét nem érhette ilyen kritika, ő a sport révén lett sikeres üzletember és ráadásul fradista, aki szinte mindenhová követte kedvenc csapatát. Így volt ez 1992 őszén is, azon a hírhedté vált pozsonyi Slovan-Fradi BL selejtező meccsen is. Nem más társaságában nézte azt a mérkőzést, mint Kovács Kokó Istvánnal, a Fradinak ugyancsak szurkoló ökölvívó bajnokkal. A közös meccsnézésből az idők folyamán barátság lett, aztán először munkát adott a saját cégében a bajnoknak, majd az amatőr pályafutása után a profi karrierje kezdetén a menedzsere lett. Innentől kezdve Dámosy Zsolt neve, mint Kovács István menedzsere merült fel egyre gyakrabban a magyar sajtóban. Tárgyalt, képviselte ügyfele érdekeit, gálákat rendezett, nyilatkozott, egy ország ismerte meg a nevét. Kovács István után Erdei Zsolt ügyeit is vitte, így számtalan profi világbajnoki cím elérésében végzett sikeres háttérmunkát. Kedvelte az amerikai futballt, ezért meghonosította azt idehaza, ő lett a Budapest Wolves alapító elnöke. Ilyen sportmúlttal jött el számára a nap, hogy szurkolóként is szeretett klubja elnökének választották. Megválasztása után Churchillt idézte, amikor az elkövetkezendő hónapokra vért, verítéket és könnyeket ígért. Azt is elmondta, hogy a maga részéről minden tevékenységét szüneteltetni fogja, hogy minden idejét, figyelmét a Ferencvárosra áldozhassa. Pénzt nem ígért, de az igen, hogy felkeres mindenkit, akik a megválasztása előtti időben bármilyen formában jelezték, hogy pénzzel szállnának be a klub működtetésébe, de valami vagy valakik időközben eltántorították őket ezen szándékuktól. Egyértelművé tette, hogy az FTC csakis abban az esetben lábalhat ki a kilátástalannak tűnő helyzetéből, ha minden illetékes egy irányba lép és kizárólag a klub érdekeit szem előtt tartva cselekszik. Egyszerű, de igaz szavak.

Dámosy Zsolt tudta, hogy amit csinál az válságmenedzselés a javából. A legnagyobb gondot az FTC Labdarúgó Zrt. mindennapi működésének, azaz az NB II-be száműzött futballcsapatnak a fenntartása okozta. Mindezt úgy, hogy nap, mint nap újabb nem várt nehézségekkel nézett szembe. Közben folytatta a befektetőkeresést illetve az ingatlanhasznosítás Fradira nézve optimális megoldásának megtalálását. Alapszabályt is módosított, ő vezette be a tagsági rendszert, abból is pénzt remélve. Ám, ahogy a befektetők nem jöttek, úgy a szurkolók sem árasztották el tagsági kérelmeikkel az egyesületet, maradt továbbra is a régi helyzet. 2007.05.31-én újra közgyűlést tartott a klub, új elnökséget választott és mivel abban a Dámosy Zsolt törekvéseit támogatók kisebbségben voltak, úgy döntött, a továbbiakban nem is jelölteti magát elnöknek.

32. Rieb György

Szül.: 1955.06.15.  Budapest

Elnök: 2007. június 5. – 2010. augusztus 17.

Rieb György már hat évesen a Fradi sportolója lett, ekkor kezdett az egyesületben úszni, később négy tusával növelte a repertoárt, amikor Csepelen öttusázó lett. A civil életben közlekedésgépész mérnöki oklevelet szerzett, majd már huszonévesen önálló vállalkozást nyitott, autóalkatrészekkel kereskedett. Később a motorok iránti szenvedélye folytán a hazai robogó- és motorpiac vezető szereplője lett. A sportban az üzleti kapcsolatait először a Magyar Motorsport Szövetség „fedezte fel”, amelynek elnökségi tagja lett. Később, 1994-től szponzorként, majd vezetőként a Fradi vízilabda szakosztályában találkozhattunk a nevével, ezen szakosztály ajánlásával lett 2006-ban először az FTC elnökségi tagja, majd a következő évben már a klub elnöke.

Akárhonnan is nézzük Rieb György elnökségének idejét, ezzel a mondattal lehet a leginkább jellemezni: „Elnöksége alatt angol befektető érkezett a labdarúgóklubhoz: Kevin McCabe, az angol Sheffield United tulajdonosának cége, az Espalande Real Estate Ingatlanforgalmazó Kft. 2008 februárjában megnyerte a Ferencváros Üllői úti ingatlanjára kiírt hatodik pályázatot.” Nem kis tett volt ez, láttuk hány elődje hányszor próbálkozott sikertelenül ezzel a kérdéssel. Az új befektető egyben a labdarúgókat irányító Zrt. részvényeinek 95 %-át is megszerezte, azaz teljes egészében átvette az irányítást. Az FTC-nek, mint egyesületnek azonban vétójoga maradt olyan kérdésekben, mint a csapat neve, címere, színei és léte, azaz amitől egyáltalán Fradinak nevezhető a csapat. Mint kiderült, később igencsak nagy jelentősége lett ennek a kitételnek. Jegyezzük meg, hogy három év NB II-es száműzetés után a csapat 2009 tavaszán jutott vissza az NB I-be.

Rieb György átalakította a többi szakosztály működését is, gazdasági társaságokat hoztak létre a működtetésükre, amelyekben a klub maradt a többségi tulajdonos, hogy fenntarthassa a vezetés felett a pénzügyi kontrollt. Ugyanakkor a szakmai munka és az adminisztratív irányítás az egyes gazdasági társaságokat irányító kisebbségi tulajdonosok feladata lett. A szlogen ez volt: „Az a szakosztály, amelyik nem tudja előteremteni a működéséhez szükséges költségeket, ne szívja a Fradi vérét!” Volt egy másik, ugyancsak elhíresült mondata is, amellyel a Fradiban akkor uralkodó állapotokat jellemezte, amire ugyancsak nem lehettek büszkék, ez pedig így hangzott: „A kígyóverem a Fradihoz képest egy 5*-os szálloda.”

2010 nyarán váratlanul érte a közvéleményt amikor az általa összehívott rendkívüli elnökségi ülésen, megnövekedett és külföldi üzleti elfoglaltságára hivatkozva, lemondott az elnöki tisztségről.

33. Kovács Miklós

Szül.: 1972.

Elnök: 2010. augusztus 17. – 2011. február 14.

A Rieb György lemondása után megüresedett elnöki székbe az elnökség Kovács Miklós addigi alelnököt választotta meg, aki az egyesületet szponzoráló buszos cég vezérigazgatója volt. Személyében tehát megint egy a gazdasági életben jártas, abban aktív közreműködő cégvezértől reméltek megoldást. Olyannyira, hogy ugyanazon év november 2-án tartott közgyűlésen további négy évre bizalmat szavaztak neki. Ezen a közgyűlésen került be az elnökségbe egy új arc, Kubatov Gábor, a FIDESZ pártigazgatója és maradt az FTC alelnöke Kocsis Máté, a FIDESZ józsefvárosi polgármestere.

Kovács Miklós ekkor tele volt optimizmussal, nagyívű tervekről nyilatkozott az őt kérdező újságíróknak. Fontos feladatának tartotta az önállóan működő, angol tulajdonban levő Labdarúgó Zrt-vel az együttműködést, hiszen mint tudjuk, az FTC sok szakosztályból álló egyesület, amelyet a közvélemény nagy része mégis a futballal azonosít. A labdarúgóknál pedig nem úgy mentek a dolgok, ahogyan azt eredetileg tervezték, megrekedt az új stadion projektje, a csapat minősége messze volt a célul kitűzött bajnoki címtől és nemzetközi kupaszerepléstől, sőt a tulajdonos gyakorlatilag elkezdte árulni a csapatot. Az elnök saját cégével is gyakran foglalkozott a sajtó, nem annyira annak fő tevékenységével, mint azzal, hogy az FTC szponzoraként nem csak adott, kapott is pénzt az egyesülettől és azzal tartozott. Ilyen előzmények után egyáltalán nem volt váratlan, hogy Kovács Miklós nem hogy négy évet, felet sem töltött a Fradi élén, lemondott.

34. Kubatov Gábor

Szül.: 1966.02.17.  Budapest

Elnök: 2011. február 25. –

Kubatov Gábor még nem volt elnök, de már megmentette a Fradit. Történt ugyanis, hogy három nappal Kovács Miklós lemondása után közgyűlést tartott az FTC Zrt., ahol a többségi tulajdonos jelezte, kezdeményezi a végelszámolást, mert a futballcsapatot nem akarja tovább finanszírozni. Kubatov Gábor, mint elnökségi tag képviselte az egyesületet, mint kisebbségi tulajdonost és élt a vétójoggal. Írásban kérte a többségi tulajdonos válaszát arra vonatkozóan, hogy milyen formában és feltételek mellett vehetné vissza az FTC a labdarúgó együttest, illetve a futballhoz tartozó ingatlant. A tárgyalások megindultak és később eredményre vezettek. Kubatov Gábort pedig az FTC soron következő közgyűlése 2015.02.25-én elnökké választotta.

Kubatov Gábor politikus, 2002-től a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség tagja, 2006-tól pártigazgatója és országgyűlési képviselője, 2015-től alelnöke. A politikusi vezetés a közvéleményben aggodalmas hangokat váltott ki, mi lesz így a Fradival? Féltették a Fradit. Kubatov Gábor a megválasztása óta eltelt időben sokszorosan bebizonyította, tőle nem kell félteni az egyesületet. Ő az, akinek a vezetésével sikerült elérni, hogy a rengeteg, gond, baj, csődközeli helyzet ellenére az egyesület élete minden téren konszolidálódott. A szakosztályok, a labdarúgással az élen mind-mind nyereségesen működnek, a bennük folyó szakmai munka újra vonzóvá teszi őket. A labdarúgók háromszor nyertek egymás után magyar kupát, egyszer bajnokságot, a női kézilabdázók meg tudták szakítani az itthoni nagy ellenfél, a világválogatottal egy szinten emlegetett Győr egyeduralmát, méltó ellenfelei nekik, a vízilabdázók 17 év után újra bajnokságot nyertek, nem csak Magyarország, hanem Európa, így a világ legjobb csapatai közé emelkedtek, a jégkorongozók sok-sok hányattatás után újra tényezők a hazai pontvadászatban, a női labdarúgók sorban nyerik a bajnokságokat és kupákat, úszásban és atlétikában is klasszis versenyzők igazolnak a Fradiba és érnek el jó eredményeket, ahogy a birkózók is. A Fradi történelmében egykor volt neves szakosztályok élednek újjá és lesznek egyre sikeresebbek, mint az ökölvívás és a vívás. Folyamatosan fejlődik az infrastruktúra, megépült a labdarúgók új otthona, amely elkészülte óta a legnagyobb és legmodernebb futballstadion Magyarországon, a népligeti bázison pedig az összes többi sportág Fradihoz méltó otthont fog találni. Megfelelő ingatlanok, létesítmények, rendben levő gazdaság, sportsikerek, mennyivel szebb szavak és kifejezések, mint amilyenekhez az elmúlt néhány évtizedben szoktak a zöld-fehér szurkolók, amire ez az összeállítás is példákat mutatott.

Kubatov Gábort 2018.10.24-én újabb négy évre az FTC elnökévé választotta a közgyűlés. Meg kell említeni még egy nevet, Nyíri Zoltán nevét, aki az elnök javaslatára az elnökségi tagsága mellett ügyvezető alelnökké is megválasztottak.  Nyíri Zoltán az elnökkel együtt érkezett a Fradihoz, azóta ismeri a történéséket, a folyamatokat, intézi a napi ügyeket, ami figyelembe véve, hogy a Ferencvárosi Torna Clubnak újra 18 szakosztálya van, nem kis feladat. Legyen a zárszó az, hogy Kubatov Gábornak és munkatársainak további munkájához, mindannyiunk érdekében és örömére nagyon sok sikert kívánunk! 

Az összeállítást készítette: Simon Sándor
Felhasznált források:

Nagy Béla: Fradi futballévszázad (1994)

Korabeli archív sajtócikkek, Sportvilág, Nemzeti Sport, Népsport, Magyar Nemzet, Népszava, Népszabadság, Képes Sport, Labdarúgás

Wikipedia bejegyzések

A szerkesztés lezárva 2018.12.16-án.