2024. december 5. csütörtök

Arcok a régmúltból: Dr. Keönch (Köncs) Boldizsár

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2018. december 29.

Sorozatunk következő arca Dr. Keönch (Köncs) Boldizsár.

Elsőként mindjárt arra kell magyarázatot adni, miért is az a zárójelben jelzett Köncs név. Nos, ez volt a család eredeti neve. Boldizsár édesapját Köncs Istvánnak hívták, édesanyja Kapui Mária volt. Az apa Heves megyében élt és dolgozott, mint jegyző. Az egyik aktuális állomáshelye Felnémet volt, itt született két bátyja után 1866.01.06-án, vízkereszt ünnepén Köncs Gáspár Menyhért Boldizsár. Az erősen vallásos szülők a névválasztással is adóztak az ünnepnek, hogy egyszerre adták a „háromkirály” nevét gyermeküknek. A három név közül aztán a Boldizsár lett a használatos, 1876-ban már mint Köncs Boldizsár kezdte el tanulmányait az egri Ciszterci rendi katolikus gimnáziumban, ahol 1886-ban végzett, majd egyből felvételt nyert a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem jogi karára.Ennek elvégzése után Dr. Köncs Boldizsár 1896-ban lett a Budapesti Ügyvédi Kamara rendes tagja, mint ügyvéd a Ferencvárosban ténykedett. Gyorsan bekapcsolódott a polgári életbe, 1896.01.28-án a A Ferencvárosi Polgári Kör a jegyzőjévé választotta. Ennek a körnek volt elnöke Tolnay Lajos, alelnöke Kurfürst Miksa, pénztárosa Vajda Károly. Ismerős nevek? Hogyne lennének azok, hiszen az FTC alakulásakor mindegyikük nevével találkozhattunk.  Ugyanebben az időben lett aktív tagja és titkára a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek. A tűzoltó egyesület a magánéletét is erősen befolyásolta, hiszen itt ismerte meg későbbi feleségét, Hérmán Vilmát, aki az egyesület parancsnokának a lánya volt. Jogi pályafutásán az ügyvédség csak a kezdet volt, több dolgot kipróbált, több helyre pályázott, volt a Fővárosi Esküdtszék tagja, mint esküdt, majd 1900 első napjaiban fővárosi II. osztályú tiszti ügyészi rangot kapott, 1904-ben tiszti ügyésszé lépett elő. Itt érdemes megjegyezni, hogy ebbéli pozíciójában volt egy kollégája, akit Dr. Borbás Gáspárnak hívtak, egy újabb név az FTC-ből. A ranglétrán a következő posztot 1914-ben érte el, amikor fővárosi tiszti főügyészhelyettesnek nevezték ki. 1919-ben kérvényezte a névváltoztatását, amelyet 1919.11.04-én egy belügyminiszteri rendelet szentesített, ekkortól lett a hivatalos neve Dr. Keönch Boldizsár.

Térjünk vissza az FTC-hez. Láttuk 1899-ben Dr. Köncs Boldizsár a Ferencvárosi Polgári Körben ténykedett, itt ismerkedett meg a hozzájuk Gráf József pékmester révén bekopogtató Weisz Istvánnal és Gabrovitz Kornéllal, az általuk vázolt új ferencvárosi sportegylet ideájával. Mi sem természetesebb, ő is azonnal az ötletet felkaroló pártolók sorába lépett, részt vett az új egylet megalapításának előkészítésében, olyannyira, hogy az alakuló gyűlésen Weisz Istvánnal együtt őt kérték fel az alapszabály megalkotására. Nyilvánvaló, hogy ehhez a munkához kettőjük közül Weisz István adta a sportbéli töltetet, Dr. Köncs Boldizsár pedig ügyelt a jogi részletekre, hogy az új alapszabály mindenben megfeleljen a törvényi előírásoknak. Bár az első tisztikarba nem került be, 1901-től azonban már a klub alelnöke volt, amely tisztséget hosszú éveken át betöltötte. A klubban a kerékpározás tartozott kifejezetten a felügyelete alá, e sportág szövetségének is az alelnöke volt. Ám a legnépszerűbb sportágat, a futballt sem vetette meg, sőt űzte is, 1901-ben alapító tagja lett az FTC első öregfiúk csapatának, amelyet FTC Vén Dicsőségnek neveztek és sorra játszotta hírverő mérkőzéseit. Az alapításban szerzett érdemeit, az azóta végzett munkáját a klub az alapítás negyedszázados jubileumán a klub tiszteletbeli tagja címmel ismerte el, amelyet akkor tizenketten, köztük Dr. Keönch Boldizsár érdemeltek ki.

Még egy érdekes adalék, amely hűen kifejezi Dr. Keönch Boldizsár és az FTC-t is irányító ferencvárosi előkelőségek társadalmi szerepvállalását. Az 1900-as évek első évtizedében volt egy Budapest Ferencváros Kisdedóvó Egylet nevű szervezet, melynek tisztikara így nézett ki: alelnök: Dr. Springer Ferenc, titkár: Dr. Köncs Boldizsár, pénztáros: Gráf József. Érdekes? Nem, akkoriban természetes volt.

„Civil” pályájának ismertetését ott hagytuk abba, hogy tiszti főügyészhelyettes volt. ám a politikai küzdelmek akkoriban sem voltak ismeretlenek, egy városházi kurzusváltás után, 1921.01.01-től kibuktatták állásából a demokratikus gondolkozásáról ismert és a demokratákkal szimpatizáló tiszti főügyészhelyettest. A hivatalos indoklás szerint érdemei elismerése mellett nyugállományba helyezték. Ezután Dr. Keönch Boldizsár újra ügyvédi irodát nyitott, később, a demokratapárt listáján fővárosi törvényhatósági bizottsági taggá választották. Mint városatya, főként a jogügyi bizottságban és az igazoló választmányban fejtett ki tevékenységet. Ebben a funkciójában is, egészen 1927.02.10-én bekövetkezett váratlan haláláig, nagy szakmai alázattal és becsülettel szolgálta a fővárost, ahogy a Ferencvárosi Torna Clubot is. Emlékét megőrizzük!

 

Az összeállítást készítette: Simon Sándor

Források:
Nagy Béla munkái
Keresztelési és anyakönyvi bejegyzések
Korabeli sajtó és hivatalos közlönyök

Hozzászólhat, vagy visszanézhet a saját oldaláról.

4 hozzászólás

  1. Leonardo írta:

    Megpróbálom az utódokat megkeresni, találtam egy kapcsolódási pontot!

    Hozzászólás ideje: 2019. január 5. 12:37

  2. Endrődy Hanna írta:

    Unokája vagyok dr Keönch Boldizsárnak.lefánykori nevem keönch Johanna, édesapám Keönch László, sajnos már nem él, bátyám Keönch Boldizsár a Zeneművészeti Egyetem adjunktusa volt, sajnos ő már 3 éve szintén meghalt, de öcsém Keönch Márton él Németországban, jómagam nyugdíjas vagyok, de ha szó kerül róla, mindig büszkén vallom, hogy a Fradi alelnöke és fővárosi főügyészhelyettes volt a nagypapám, akinek egyenes és tiszta jellemét örökölte az édesapám, és merem remélni, hogy belém is szorult ebből a tisztességből valami.
    Nagyon örültem, hogy olvashattam a családom, általam sajnos már nem ismert, de édesapám emlékeiből megőrzött tagjáról, a nagypapámról.
    Annak idején némi közöm nekem is volt a Fradihoz, mivel iskoláskoromban a Fradi akkori kosárlabdacsapatában ( Kinizsi Malomszerelő) játszottam, Killik László volt az edzőm.
    Köszönöm a megemlékezést
    Szeretettel üdvözlöm ismeretlenül is:
    Endrődy Hanna
    Keönch Johanna

    Hozzászólás ideje: 2019. szeptember 30. 12:25

  3. Keonch Dorottya írta:

    Keönch Johanna csak azt felejtette ki a hozzászólásából, hogy felmenői milyen ügyvédi csalással szerezték meg és tulajdonították el a nemesi armálist a jogos örökös családtól.Az igazi Mátyfalvai születésű Köncsök voltak a nemességszerző örökösei, az egyenes ág, Johanna felmenői Nevetlenfaluból származtak.Az ő állításukkal szemben a Mátyfalvai Köncsök voltak az egyenes ág, amely az eltulajdonított armálissal történt a névváltoztatással évtizedeken át bitorolták és bitorolják a Köncs( Keönch) nevet.
    A két család nem volt rokonságban éppen az armális eltulajdonítása miatt.. A nagy „büszkeség és tisztesség” kiegészítésére tisztelettel közli: Keonch Dorottya
    2020.02.22.

    Hozzászólás ideje: 2020. február 18. 14:04

  4. Enfrődy Hanna írta:

    Hihetelen!Most olvasom.Erről nem tudtam,nem is nagyon fogadom el.Azt azonban,hogy édesapám és a rokonok becsületes,szeretetteljes,tiszta életű emberek voltak,tudom,tapasztaltam,és nem engedem bemocskolni holmi nemességen viaskodással.E.H.

    Hozzászólás ideje: 2023. november 21. 19:38

HOZZÁSZÓLÁS