Régmúltról írni addig lehet hitelesen, amíg vannak köztünk a régmúltnak tanúi. Az FTC Baráti Kör története nem tegnap kezdődött, szükségünk van a kezdetek tanúira. Közülük Hélisz József, Pethő Zoltán és Szántay Balázs közreműködésével megírta, mi pedig közzétesszük ezt a történetet.

Az 1976 ősze óta, kisebb megszakítással, működő FTC Baráti Kör történetének leírása nem lenne hiteles a legnagyobb szurkolói támogatással rendelkező Ferencvárosi Torna Club korábbi szurkolói csoportosulásainak ismertetése nélkül. Ezt tesszük meg az Előzmények című fejezetben.

Előzmények

A Ferencvárosi Torna Club 1899. május 3-i megalakulását követően 1900. december 3-án az egyesület élén álló szakbizottság létrehozta az önálló „football osztályt”. A „Franzstadt hívek” már az első, Soroksári úti „stadion” felépítésében is lelkesen, kétkezi munkával vettek részt, megelőzve a „football osztály” létrehozását, hogy biztosítani tudják a labdarúgók rendszeres gyakorlásának feltételeit. Elvégezték a szükséges földmunkákat, megépítették a kerítést, a lelátót, kialakították egy kiselejtezett lóvasút-kocsiból az öltözőt. A mérkőzések kezdetektől fogva vonzották a nézőket, mai szóhasználattal a szurkolókat. A zöld-fehérek nem csak a IX. kerület munkásait, kispolgárait, tisztviselőit vonzották meccseikre, hanem előbb a szomszédos kerületek – elsősorban Józsefváros – társadalmát, majd a fradizmus fokozatosan átterjedt az egész fővárosra.

A Fradi-drukkerek kisebb csoportjai már a kezdetekben is alkalmanként összejöttek egy-egy ferencvárosi kisvendéglőben, poharazgatás melletti sportbaráti beszélgetésekre.  A zöld-fehér szurkolók első „hivatalos” tömörülését Radványi Pál alapította 1928-ban.

Ez volt a legendás „B-közép”. Nevük onnan ered, hogy a a pálya felezővonalánál levő „B” tribün előtti állóhelyeken gyűltek össze minden hazai meccsen a Radványi Pál által tartott háromszög alakú Fradi-zászló közelében. A „B-közép” vezére 1933 szeptemberében elhunyt. Emlékére alapították a szurkolók a Radványi-rendet, amelyet 1933 és 1937 között minden évben a legeredményesebb Fradi-sportoló kapott meg, elsőként Sárosi György, majd a következő években Szigeti Lajos, Toldi Géza, Táncos Mihály és Korányi Lajos. Radványi Pál emlékét őrizte a szurkolók kezdeményezésére a „B-tribün” mellvédjén elhelyezett márvány emléktábla, amelyet a stadion lebontásakor eltávolítottak.

Amikor az 1930-as években ifj. dr. Springer Ferenc, az alapító elnök fia vezető szerephez jutott a Ferencvárosban megalapította egyesületként az FTC Baráti Társaságot. Ez a továbbra is működő „B-közép”-nél  szervezettebb volt, tagjai már nem csak az álló-, hanem az ülőhelyi szurkolókból is verbuválódtak. Az lehetett tagja, akit két korábbi tag ajánlott és egy éve rendszeres látogatója volt a mérkőzéseknek. Akkorra a futball szurkolók körében a fradizmus már jóval túlnőtte a fővárost, elterjedt az egész országban, sőt azon túl is a magyarok között.

A második világháború után, 1945 áprilisában a futball is kezdett újra éledni. A labdarúgásra kiéhezett szurkolói körök, a „B-közép” és az FTC Baráti Társaság tovább működtek. Az FTC Baráti Társaság azonban 1950 február 16., az FTC-nek az ÉDOSZ SE-be való kényszerű „beolvadása” után megszűnt. Addig minden pénteken a József körúti Bandl étterem különtermében gyűltek össze, ahová gyakran a komplett csapat ellátogatott Lyka Antal edző vezetésével.

A „B-közép” még lépést tartott a változásokkal, azonban amikor 1951 januárjában a SZOT döntésének megfelelően az ÉDOSZ a Bp. Kinizsi SE nevet kapta, és zöld-fehér színeit piros-fehérre változtatták, a „B-közép” „Kinizsi-közép”-re változtatta a nevét, zászlaja is kényszeredetten piros-fehér” lett.

1956 szeptemberében a „Kinizsi-közép” vezetői már előrehaladott tárgyalásokat folytattak az illetékesekkel, hogy a csapat 1957. január 1-jétől felvehesse a Ferencvárosi Kinizsi nevet és visszakaphassa zöld-fehér színeit. Ezt azonban az 1956. október 23-án kitört forradalom túlhaladta, és 1956. november 1-jén – mindenféle engedély nélkül – az Üllői úti pályán összegyűlt többezres tömeg kimondta az FTC újjáalakulását.

1957 elején újjászervezték a „B-közép”-et, amelynek – bár változatlanul szurkolói csoportként működött –  már tagdíjat fizető tagsága volt. Heti rendszeres összejöveteleit az FTC klubházában tartotta. Amikor 1958 tavaszén a megnövekedett érdeklődés miatt egy, a József körút – Krúdy Gyula utca sarkán található Baross   étteremben gyűltek össze, a rendőrség lecsapott rájuk, több szurkolót letartóztatott, betiltotta a „B-közép” működését.

1959 őszétől lehetőséget biztosítottak a szurkolóknak, hogy pártoló tagként, tagdíj fizetése mellett, belépjenek az FTC-be, azonban ez a tagság csak jelképes volt, a pártoló tagság igazából nem „élt együtt” a klubbal.

Megalakul az FTC Baráti Kör

1976 júniusában a sportújságban meghirdették, hogy megalakítják az FTC Baráti Kört. Így is lett, 1976 őszén a  Fradi krónikása, Nagy Béla által vezetett FTC Propaganda Bizottságon belül megalakult az FTC Baráti Kör. Ennek első vezetője a Propaganda Bizottság tagja, dr. Papácsy Ervin volt.

Az újsághírre sorban jelentkeztek a tagok, akik tagdíjat fizettek, és meghívott vendégek részvételével havonta összejöveteleket tartottak  az FTC klubházban.  Dr. Papácsy Ervin munkáját Pethő Zoltán segítette, később csatlakozott hozzájuk Hélisz József is, így hárman végezték a szükséges szervezési munkát.

1981-ben az FTC elnöksége, amelynek vezetője Losonczi Tibor volt, vélhetően az összejöveteleken óhatatlanul elhangzó kritikus szavak miatt, megszüntette az FTC Baráti Kört és helyette létrehozta az FTC Sporttörténeti Stúdiót, amelynek vezetésével Gyenes J. Andrást bízta meg. A Stúdió interjúszerű beszélgetéseket szervezett szurkolók jelenlétében.

A szurkolók részéről egyre gyakrabban merült fel az igény az FTC Baráti Kör ismételt létrehozására. 1983 szeptemberében egy hét fős társaság, dr. Bosnyák Zoltán, Csikós Gyula, Hélisz József, dr. Keresztényi József, Mészáros József, Pataki Jenő és Pethő Zoltán elhatározta, hogy létrehozzák az FTC Baráti Kört. Hosszú előkészületei munka után – hatósági engedély alapján – az 1983. december 9-i alakuló közgyűlésen immár hivatalosan is tagdíjat szedő egyesületként – az FTC egyetértésével és támogatásával – megalakult az  FTC Baráti Kör. Az egyesület első elnöke dr. Trethon Ferenc, nyugalmazott munkaügyi miniszter lett, aki gyermekkora óta Fradi-érzelmű ember volt, s ezt sohasem tagadta.

Társelnöke az 1937-es KK-győztes csapat tagja Toldi Géza, titkára pedig Magyar Zoltán lett. Az FTC Baráti Körbe – az eredeti belépési időpontjuk megtartásával – „átigazolták” a korábbi FTC pártoló tagokat.

Az FTC Baráti Körtől függetlenül különböző fradista szurkolói csoportok is létrejöttek, amelyek története még feldolgozásra vár.

Dr. Trethon Ferencék azt akarták elérni, hogy az FTC Baráti Kör ne önálló jogi személyként, hanem az FTC egyik szakosztályaként működjön. Ez a gondolat a tagság körében nem aratott sikert. Az 1990. március 3-i közgyűlés egyhangúlag megszavazta, hogy az FTC Baráti Kör továbbra is önálló jogi személy maradjon. Dr. Trethon Ferenc lemondott, elnökké Mészáros Józsefet, az 1965-ös VVK-diadal mesteredzőjét választották,

aki Hélisz Józsefet kérte fel titkárának.

Mészáros Józsefet, 1997. április 21-én történt váratlan halála után, Rudas Ferenc, az 1948/49. évi jubileumi bajnokcsapat csapatkapitánya követte az elnöki székben.

Hélisz József maradt a titkár, akit egy alapszabály módosítás után főtitkárrá választottak. Tiszteletbeli elnökké az FTC első olimpiai bajnok labdarúgóját, Dalnoki Jenőt választották. Az elnök munkáját két alelnök segítette, Pethő Zoltán és dr. Springer Miklós, az FTC alapító elnökének unokája, aki 1984-ben kapcsolódott be az FTC Baráti Kör munkájába, amikor hazatért külszolgálatából.

A 2009. május 24-i közgyűlésen Hélisz József ismét főtitkári címet kapott, Kis Imre pedig titkár lett. Dalnoki Jenő, 2006. február 4-én bekövetkezett sajnálatos halála után, a tiszteletbeli elnöki pozícióra dr. Fenyvesi Mátét választották meg.

A 2013. évi közgyűlésen az elnökséget újraválasztották, a második titkári pozícióra Szántay Balázs kapott megbízást.

Az FTC Baráti Kör elnöki tisztségében Rudas Ferenc 2016. február 11-i elhunyta után vált szükségessé változtatás. Az elnök dr. Springer Miklós, a korábbi alelnök lett.

Dr. Springer Miklós megromlott egészségi állapota miatt 2018-ban lemondott elnöki tisztéről. Az FTC Baráti Kör tagsága úgy látta, hogy elsősorban a megváltozott jogszabályi követelmények miatt a vezetőség megújítására, fiatalítására van szükség. A 2018. május 19-i közgyűlésen az új elnök Bálint László lett.

Dr. Springer Miklós, a munkája elismeréseként, megkapta az örökös tiszteletbeli elnöki címet, amelyet a haláláig viselt. Az új elnökséget a következők alkották:

Alelnökök:

Martos Győző, Kaszás Pál

Főtitkár: Horányi Ervin

Titkár: Mucha József

Tagok:

Gabrovitz Zoltán, Kassai György, Lihor Balázs, Prohászka János, Szokolai László,Takács Tibor.

A vezetőség összetételében a 2019. június 1-jei közgyűlésen annyi változás történt, hogy az egészségi problémák miatt lemondott Horányi Ervin (aki azóta sajnálatos módon elhunyt) helyett Tobak Csaba lett a főtitkár.

A közvetlen vezetőség azóta is ebben az összetételben működik, az egyetlen változás a tiszteletbeli elnök személyét érintette, dr. Fenyvesi Máté halála után 2022-ben erre a posztra egykori legendás játékosunkat, a Fradihoz örökké hű Rákosi Gyulát választották. 

Az FTC Baráti Kör tevékenysége

Az FTC Baráti Kör havonta rendszeres összejöveteleket tart, amelyen a meghívott vendégek nemcsak fradista kötődésű vezetők, sportolók, hanem esetenként a társegyesületek  és a sporttársadalom képviselői is.

Az FTC Baráti Kör kiemelkedő feladatának tartja a hagyományok ápolását. Ennek megfelelően:

• Kezdeményezte és megszervezte a Soroksári  úti első FTC pálya emlékművének létrehozását.
• Kezdeményezte és anyagilag is támogatta a lélekben mindig fradistának maradt Kocsis Sándor olimpiai bajnok labdarúgó emlékművének elkészítését és felállítását a Kálvária téren.
• Anyagilag támogatta volt labdarúgónk és edzőnk, az első magyar nemzetiségű világbajnoki ezüstérmes dr. Kalocsai Géza beregszászi emléktáblájának elkészítését.
• A kezdeményezte és anyagilag támogatta a Sárosi-család emléktáblájának elkészítését és felállítását a Budapest XI., Budafoki 10/b ház falán.
• Közreműködött egykori labdarúgónk és edzőnk, dr. Lakat Károly emléktáblájának létrehozásában.
• Anyagilag támogatta a Rudas Ferencről szóló Rudas Ferenc – Nyolc évtized a magyar futballban című könyv kiadádsát.
• Finanszírozta dr. Springer Miklósról és Friedmanszky Zoltán életéről, pályafutásáról szóló kiadványt.
• A Groupama Arénában létesített skyboxoknál rendszeresen megemlékezést tart a névadók halálának kerek – 0-ra és 5-re végződő – évfordulóján.
• Megajándékozta a kerek születésnapos Fradi-sportolókat.
• Az FTC Baráti Kör igyekezett támogatást nyújtani az arra rászoruló egykori FTC sportolóknak,
• Hozzájárult Dzurják József, egykori labdarúgónk gyógyulását elősegítő kezeléshez.
• Megszervezte és anyagilag támogatta az akkor súlyos beteg Megyesi István fűtési problémáinak megoldását.
• Létrehozta a két korábbi elnökének emlékét őrző pénzdíjat, a Mészáros- és a Papácsy-díjat. Az előbbit az utánpótláskorú FTC sportolók, az utóbbit a rászoruló fradisták kaphatják.

Az FTC Baráti Kör létrehozta a honlapját: www.ftcbaratikor.hu, amelyen bemutatja az FTC múltját és rendszeresen beszámol az FTC Baráti Kör eseményeiről. A honlap szerkesztője Simon Sándor.

Az FTC Baráti Kör kialakította az emblémáját és elkészítette a jelvényét, amely egy körgyűrűbe foglalt FTC címer, felül a „Baráti Kör” felirattal, alul a kézfogás ábrájával.

Az FTC Baráti Kör elfogadott jelszava: „Fradi volt, Fradi lesz!”

Az FTC Baráti Kör minden törekvése a jelenben is ugyanaz, mint a múltban: kulturált és sportszerű szurkolással a pályán és azon kívül is mindig korrekt módon segíteni az FTC-t, ápolni a fradizmust, méltó lenni az „Erkölcs, Erő, Egyetértés” nemes jelszóhoz. Az FTC Baráti Kör tevékenységét az FTC vezetése elismeri és támogatja. Ezt igazolja, hogy a klub az alapszabályának módosításával előírta, hogy csak az lehet a klub rendes tagja, aki kétéves FTC Baráti Kör tagsággal rendelkezik.

Legyünk méltóak fradista elődeinkhez, emeljük fel bátran a zöld-fehér zászlót, engedjük magasan szárnyalni a zöld-fehér sast, kiáltsuk meggyőződéssel a jelszót:

Fradi volt, Fradi lesz!