Ismét szomorú hírt kaptunk. Csabai József, egykori labdarúgónk, február 9-én 90 éves korában, alig egy hónappal 91. születésnapja előtt a kanadai Vancouverben levő idősek otthonában örökre lehunyta szemét.

Pályafutásáról a 85. születésnapja alkalmából részletesen beszámoltunk honlapunkon. Ezúttal csak a főbb állomásokat említjük meg.

A sátoraljaújhelyi születésű gyermek tehetségére hamar fény derült. Már ifistaként bemutatkozott a helyi NB II-es csapatban. Érettségi után felvették a TF-re. A főiskolai csapatban együtt játszott, többek között, Henni Gézával és Friedmanszky Zoltánnal. A diplomát követően igazolt át álmai csapatába, az akkori Bp. Kinizsire „átkeresztelt” Fradiba. Sikeresen induló élvonalbeli karrierjét az 1956-os forradalom események lerövidítették, mindössze tíz mérkőzésen lépett pályára, többnyire a tavaly elhunyt Fenyvesi Máté mellett, balösszekötőként. A legemlékezetesebb élményének a Tatabányai Bányász elleni meccset tartotta, amelyen a Grosics Gyulának rúgott szabadrúgás góljával győzött 3:2-re a csapat.

A forradalom leverése után a Henni fivérekkel Bécsen keresztül New Yorkba menekült, ahol rövid ideig az emigráns magyarok alkotta New York Hungária csapatában szerepeltek. Csabai József labdarúgó karrierjének következő állomása Spanyolország volt. Az Atletico Madrid nem tudta leigazolni, mert az idegenlégiós kontingense már telített volt. Így a másodosztályú Recreativo Huelvaba került, majd 1958 és 1960 között a Real Zaragoza játékosa lett. Az 1960. január 21-i Real Madrid elleni, 2:1-es vereséggel végződött mérkőzés hozhatott volna lényeges változást a pályafutásában. A Bernabéu Stadionban a Zaragoza Csabai góljával egyenlített, végül azonban Puskás Ferenc gólja döntött a Madrid javára. Kimagasló teljesítményével felkeltette a „királyi gárda” érdeklődését, a Madridba igazolását azonban a szerződés aláírását megelőző súlyos bokatörés keresztülhúzta, ami egyben a profi pályafutásának a végét is jelentette.

A sporttól nem szakadt, a kiropraktőri („csontkovács”) képesítést szerzett. Olaszországban, majd Kanadában, ahol letelepedett, megnősült és családot alapított, gyógyító tevékenysége eredményeként sok sérült sportoló és civil ember köszönhette neki a gyógyulását. Idősebb fia, Chris, a kiropraktőri praxist folytatta, míg a pályán Rob követte, aki aktív pályafutása után ma is vezető pozíciót tölt be a kanadai labdarúgásban.

Barátjával, Puskás Ferenccel nem sikerült egy csapatban játszania, azonban kapcsolatuk nem szakadt meg. 1968-ban rövid ideig a Vancouver Royalsnál Puskás segédedzője volt. Ezt követően is részt vállalt a kanadai futball fejlődésében. Hazájához, Puskás Ferenchez és a labdarúgáshoz erősen kötődött. Örömmel vállalta a 2015-ben létrehozott Puskás Nemzetközi Futball Alapítvány kuratóriumi tagságát. Amíg egészségi állapota lehetővé tette, gyakran hazalátogatott. Utoljára 2019 júniusában fia, Rob kísérte el a Puskás-Suzuki Kupára. Nem sokkal azután bekerült egy vancouveri idősek otthonába, ahonnan az útja az égi futballpályákra vezetett, ahol ismét találkozhat egykori játékostársaival, barátaival

Nyugodjék békében!

SzB
2023. február 9.