A kérdés az volt, hogy a Kaposvár elleni kissé nehézkes győzelem után – amely zsinórban a harmadik volt – sikerül-e a negyediket is behúzni? A döntetlen közeli mérkőzést a végén sajnos elveszítettük…

Nézzük, a mérkőzésen játékosaink milyen számokat produkáltak, elsőként az első félidő számai következnek:

Mint a számokból is látszik, főként a középpályán és a támadó szekcióban rengeteg pontatlan átadásuk volt játékosainknak. Ami még látható – túl azon, hogy csapatunknál nem volt meg az az általában szokásos passzolási szám – az az, hogy középpályásaink védőmunkája nagyon gyenge volt ebben a játékrészben. Rósa, Andrezinho és Józsi szinte nem is szerelt, nem ütközött, egyedül Stanicnak voltak a védekezésben értékelhető megmozdulásai.

Elöl Schembrit szorosan fogták, gyakran szerelték, nem mindig tiszta eszközökkel, többnyire egyedül maradt. Heinz eltűnt a mezőnyben. Helyzetig kétszer jutottunk, ellenfelünk kapusának nem kellett védenie ebben a félidőben, mert kaput nem találtunk…

2. félidő:

A második félidőben nagyjából a duplájára nőtt az összjátékbeli passzaink száma, főként a kiállítás után ragadtuk magunkhoz a kezdeményezést. Látható a táblázatból, hogy az „elszórt” labdák száma csökkent, sikerült pontosabb játékot játszanunk. Középpályásaink most már többet járatták a labdát, a visszanézéskor számomra Stanic jobb játéka volt szembetűnő, aki egészen a hajráig robotolt és Rósa is többet vállalt már, mint az első félidőben.

Józsi sajnos szürke maradt, bár voltak lövési kísérletei, de az összjátékban középpályás társai jóval többet vállaltak ebben a játékrészben.

Az össesített számok az alábbiak:

Középpályásaink védőmunkája így alakult a mérkőzés során:

Középpályásaink védőmunkája összességében lehetett volna jobb. Maróti védőmunkáját végül Stanic tudta megközelíteni, a társak középen sajnos elmaradtak e tekintetben. Íme az összesítés: kevés volt az ütközés, a klasszikus labdaszerzés, ezek zöme inkább jó helyezkedésből és az ellenfél rossz passszainak lefüleléséből „jött össze”.

Az előreíveléseknél az alábbi számok jöttek ki:

Szélsőjáték:

Miljkovic beállása után sokat mozgott ki szélre, voltak is belőle veszélyes szituációk. Korábban Schembri szélről betörései is zavart okoztak. Párszor találtunk társat, sajnos gólt nem sikerült belőlük szerezni.

Lövési kísérletek:

A pontosságon kellene javítani, ezúttal sem volt túl sok a kapura irányuló kísérlet, sok volt a pontatlan kísérlet, illetve gyakran blokkolás illetve gyakran blokkoltak az ellenfél védői.

Szombaton a Szolnok csapata látogat hozzánk. A mérkőzés inkább a kötelező győzelmek kategóriájába sorolandó, de tapasztalatból tudjuk, ezek sokszor nehezebbek, mint egy-egy rangadó. A Szolnok váratlanul legyőzte az MTK-t, ami önbizalmat adhat nekik.

Határozott és elszánt játékot kell produkálni, olyat, mint a Siófok elleni mérkőzés után, amikor a csapat ki akart mászni a hullámvölgyből. Akkor nem lesz probléma hozni a győzelmet.

Hajrá Fradi!

Sinka András

eagleeye