Ellenfélnézőben: MVM Paks
Elérkezett a nem túl sikeres 2011/2012-es szezon utolsó tétmeccse, melyet Pakson játszunk az OTP Bank Liga 30. fordulójának keretei között, szombat 15 órai kezdettel. A találkozót élőben közvetíti a Sport1.
A dunántúli kisvárosba látogatunk tehát, hogy lejátsszunk egy olyan mérkőzést, melyen számunkra már csak a szép búcsú a „tét” (és persze a sokat szidott játékosoknak egy legutolsó bizonyítási lehetőség), az atomvárosiak viszont még befuthatnak az ETO nemzetközi kizárása miatt EL-t érő 4. helyre. Erre rajtuk kívül még a Diósgyőrnek, a Kecskemétnek és a Honvédnak is esélye van, és négyük közül mindössze egy lesz boldog, három szomorú – igaz, a rossz nyelvek szerint ez az arány fordítva igaz… Akármilyen aspektusból nézzük, mindenképp izgalmas lesz a hajrá, mind a négy csapat nyerhető meccset játszik, ráadásul az MLSZ döntése értelmében egy időpontban. A köztudottan csak magyarokat foglalkoztató, szerény körülmények között készülő Paks számára óriási bravúr lenne, ha a tavalyi ezüstérem után újra megmutathatná magát Európában, és egyáltalán nem lebecsülendő tény, hogy tavaly ők jutottak legtovább a magyar együttesek közül. Ha az atomvárosiaknak valóban fontosabb a presztízs az esetleges messzi túrák okozta anyagi veszteségeknél, és mellé jó napot is fognak ki, akkor igen nehéz dolgunk lesz holnap. A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy 41 internetes fogadóiroda oddsainak átlaga alapján a hazai győzelem 1,78-szoros, a döntetlen 3,38-szoros, a mi sikerünk 3,89-szeres szorzóval bír.
Az MVM Paks ereje kétségtelenül a csapategységben rejlik. A játékosok szereplését feldolgozó táblázatra rápillantva megállapíthatjuk, hogy mindössze 23 futballista lépett pályára az idei bajnoki szezon során színeikben, de meccskeretbe nevezve is csak 24-en voltak (a harmadik számú kapus, Kiss Máté jelenti a különbséget a két statisztika között), ezzel messze a legkevesebb labdarúgót foglalkoztatták az NB1-ben. Csak összehasonlításképp: az e téren listavezető Vasasban 44-en kaptak játéklehetőséget és további 5 játékos volt legalább egyszer kispadra nevezve, tehát a paksihoz képest összesen több, mint kétszer annyi, azaz 49 labdarúgóval találkozhattunk a piros-kékek összecsapásain… Mindezeket figyelembe véve nem meglepő, hogy téli mozgást alig jegyezhettünk fel Égeréknél, mindössze két középpályást, Nagy Istvánt és Heffler Norbertet adták kölcsön Siófokra az ugyanonnan (szintén kölcsönből) visszahívott Szabó Jánosért cserébe, továbbá a Hollandiából hazatérő Eppel Mártont csábították a Duna partjára (vele kapcsolatban érdekesség, hogy régebben támadót játszott, ám Paksra belső védőnek érkezett, az NB2-es csapatban már azon a poszton is jut szóhoz, az NB1-ben viszont egyelőre még csak 14 perc jutott neki, csatárként).
Elmondható tehát, hogy Kis Károly szűk, de minőségi és összeszokott kerettel dolgozhat. Ebben az állományban mindössze Bartha László mondhatja el magáról, hogy korábban a Ferencvárost erősítette, míg a mieink közül szintén egyvalaki, Lisztes Krisztián szerepelt korábban az ellenfélnél. Ez az állapot az őszivel egyenértékű.
A Paks még egy statisztikában toronymagas listavezető: ők kapták a legkevesebb sárga lapot a bajnokságban, összesen 48-at (az atomvárosi lapjárás kirészletezve ide kattintva olvasható), nem meglepő tehát, hogy az utolsó fordulót eltiltottak nélkül várják. Ugyan 4 sárgával többen is rendelkeznek, de az ilyenkor már semmit sem számít. Itt jegyzendő meg, hogy a jobbhátvéd Heffler Tibor zsinórban 9 mérkőzést húzott le lap nélkül, 4 sárgával a zsebében, ami azért különösen lényeges, mert már hosszú idő óta ő az egyetlen mezőnyjátékos az NB1-ben, aki minden mérkőzést végigjátszott, és bár már bő 2 hónapja folyamatos veszélyben volt ez a rekord, végül mégis kiteljesedhet (hacsak nem állíttatja ki magát ellenünk). Kis mester tehát a legjobb összeállításban gondolkodhat, ami várhatóan a következő lesz:
Csernyánszki – Heffler T., Éger, Fiola, Szabó J. – Sifter, Sipeki – Bartha, Böde, Vayer (Magasföldi) – Hrepka (Szatmári)
Hajrá Fradi!
Simon József