Eljött hát az az idő, amire oly sokat vártunk. Hogy a csapat egymás után csak győzzön és győzzön. Három győzelem a mai labdarúgásban már sorozatnak számít. Örüljünk?

Nem tudom, ki hogy van vele, én örülök. Mert tény, tegnap nem volt jó a játék, de a győzelem a Ferencvárosé lett!

FTC – Puskás Akadémia 1-0 (0-0)

Hányszor, de hányszor bosszankodtunk, amikor jól játszott a csapat, ám egy-két buta hiba miatt elbukta a pontokat. Most pedig egy jól helyezett Mateos tizenegyessel hozták a meccset. Tetszik, nem tetszik, én ezen nem vagyok hajlandó bosszankodni. Nem, mert a játék, ahogy eddig is láthattuk volt már, és biztos vagyok benne, lesz is még jobb, de a bajnokság ezen szakaszában ez a három pont sokat ér, nagyon sokat, ezt kell kihasználni. A meccs? Van egy Leonardónk, aki képes eldönteni a meccset. Mi is történt? A tizenegyes előtt belerúgtak, utána is volt nem egy megindulása, amelyik után újabb kiállítás jött az ellenfélnek. Nagyon úgy tűnik, hogy az ő sebessége a magyar NB I fölött van, messze fölötte. Ha rá tud gyorsulni, akkor szabályosan nem lehet megállítani, szabálytalanul is nehéz, mert nem érik utol. Ilyen az, amikor valaki a labdával is gyorsabb, mint ellenfele labda nélkül. És akkor még nem is beszéltünk a sebesség mellett a technikai tudásáról. Mert ugye Somaliának is van sebessége, mégis érezzük a különbséget. Nézzünk egy kicsit vissza, a győzelmi sorozatunk eddigi mindhárom mérkőzésén erről a brazil fiatalemberről kellett írni, őt lehetett kiemelni, mint a győzelem zálogát. Olybá tűnik, ha neki megy, zsákban lehet a három pont. Azért szombaton a Puskás ellen a Puskás elleni játék után meg kell említeni a kapusunk, Dibusz Dénes nevét is. Mert Leonardo ide, Leonardo oda, az ő teljesítménye is kellett a győzelemhez, a sorozat folytatásához. Speciel ennek is örülök, mert minden valamirevaló csapat építése ugye úgy kezdődik, végy egy jó kapust. Remélem, ez a teljesítmény nála is az alap lesz, mert a Fradi kapujában ez az alap, ezt várjuk. Hiába, ilyen szigorú népség vagyunk mi, Fradi szurkolóknak nevezett csoport.

Ismételem, mert jó, az utolsó három meccsen három győzelem, megállapíthatjuk, jó irányt vett a Fradi. Ezt a hármas sorozatot kell minél hosszabbra nyújtani, aztán akkor csak rajtunk múlik az az annyira áhított dobogó. Gondoltuk volna ezt, mondjuk az MTK elleni vereség után? Ilyen ez a bajnokság. Három győzelem nélküli meccs és elszállnak, három győztes meccs és visszajönnek azok a remények. Éljünk a lendülettel! Hajrá Fradi!

Simon Sándor

Fotó: nemzetisport.hu, Czerkl Gábor