A Fradi dicső múltja, 35.rész – 1936-37
Az előző bajnokságban sok gólt lőtt a Fradi, de kapott is, főleg legnagyobb ellenfeleitől. Adott volt a feladat: újra az élre törni!
Sikerült feljebb lépni, de sajnos nem a remélt mértékben.
Az 1936-1937. évi Nemzeti Bajnokság végeredménye | ||||||
1. Hungária | 26 | 20 | 3 | 3 | 95:34 | 43 |
2. Ferencváros | 26 | 20 | 2 | 4 | 102:32 | 42 |
3. Újpest | 26 | 17 | 3 | 6 | 101:39 | 37 |
4. Phőbus | 26 | 17 | 2 | 7 | 54:31 | 36 |
5. Nemzeti | 26 | 14 | 4 | 8 | 48:42 | 32 |
6. Bocskai | 26 | 13 | 3 | 10 | 57:49 | 29 |
7. Elektromos | 26 | 11 | 6 | 9 | 52:48 | 28 |
8. Szeged | 26 | 8 | 10 | 8 | 40:51 | 26 |
9. Budai 11 | 26 | 8 | 7 | 11 | 44:59 | 23 |
10. Kispest | 26 | 8 | 5 | 13 | 62:78 | 21 |
11. Budafok | 26 | 8 | 5 | 13 | 47:87 | 21 |
12. Haladás | 26 | 6 | 4 | 16 | 38:79 | 16 |
13. III. ker. | 26 | 3 | 2 | 21 | 16:90 | 8 |
14. Soroksár | 26 | – | 2 | 24 | 14:51 | 2 |
Az első 9 fordulóban nem is volt gond, 8 győzelem, 1 döntetlen volt a mérleg. Ezután jöttek az igazi ellenfelek, a Hungária és az Újpest. Mindkettőtől kikapott a csapat, így innentől kezdve a bajnokság üldözőverseny lett a részükre. Persze, talán ez a két vereség is belefért volna, ha tavasszal nem követi azokat két még kellemetlenebb. Kikapott ugyanis a csapat a Phőbustól és az Elektromostól is. Ha ezen két meccs bármelyikén akár csak döntetlen is születik, a bajnokságot nyerhettek volna, hisz megint sikerült száz gól felett termelni, ráadásul ezúttal a kapott gólokkal sem volt baj.
Vagy talán éppen ezen a meccsen úszott el a bajnokság?
Magyar Kupa nem volt, ám Húsvétkor újra játszottak a csapatok, ebben az esztendőben Bécsben. Az Austria ellen 7:2-re, a Rapid ellen 4:2-re diadalmaskodott a Ferencváros, így megnyerte a Húsvéti-tornát. A legjobb játékosnak, ismét – és ebben az időben sokadszor – Sárosi Györgyöt választották, akit a bécsiek is egyszerűen mesésnek neveztek.
A bajnokság befejezése után, a kor szokásainak megfelelően, elkezdődött a KK sorozata. A Ferencváros ismét nevéhez méltó rajtot vett. Az első párban az előző évi sorozatban elszenvedett vereségért vettek ravansot a prágai Slavia együttesén, az idegenbeli 2:2 után itthon 3:1-re győztek. Következett a bécsi Vienna: itthon 2:1, majd Bécsben 0:1. A továbbjutás végül harmadik mérkőzésen dőlt el, amelyet az Üllői úton megintcsak 2:1-re nyert a Fradi. Az elődöntőben az ugyancsak bécsi FC Austria volt az ellenfél: az első mérkőzésen, Bécsben 4:1-re az osztrákok győztek, a visszavágón azonban beindult a Fradi-henger. A csapat akkori vezetőjét Pataki Mihályt idézzük:
„Nagy közönség előtt, de a továbbjutásnak legkisebb reménye nélkül kezdődött a mérkőzés. A bécsiek könnyedén, magabiztosan játszottak. Közönségünk nagy csendben, szinte beletörődni látszott. Főleg támadójátékunk működött gyengén, amely széteső volt és minden kezdeményezésünket csírájában fojtotta el az osztrák védelem. Félidőben az öltözőnkben nyomott volt a hangulat, csendes tanácskozás volt a vezetők részéről. Csupán egy-két játékos szemének elszántsága tetszett nekem. A második félidőben a tömött pályán, ahol annyi ember nyüzsgött, szinte bántó, temetői csend fogadta a játékosokat. Talán 10-15 perc telhetett el minden különösebb esemény nélkül, amikor egy kapu előtti kavarodás közben szerencsés gólt értünk el. Az aréna egyszerre megváltozott, az elért gólunk utáni másodpercben mintha a fülem mellett váratlanul egyszerre tíz mozsárágyút sütöttek volna el. Egy láthatatlan karmesterkéz beintő pálcájára földrengésszerű morajlásban tört ki a tömeg hangorkánja. Még a tribünök is meginogni látszottak. Amikor az adott gól utáni kezdésnél osztrák lábtól érintve megindult a játék, mint a héják csaptak le a Fradi-csatárok a labdára és mindjárt birtokba is vették. Roham, roham után következett, az osztrákok kapuja állandó támadás alatt állott. A Fradi-csatárok fedezeteiktől támogatva, kitűnő játékkal, gyorsan, okosan, megállás nélkül igyekeztek gyakori lövésekkel is bevenni az osztrák kaput. A pályán nem is tizenegy, hanem legalább tizenöt zöld-fehér inget láttak szemeim. 3:1 volt az eredmény, amikor nagyszerű játék és küzdelem folyt. Sok idő már nem volt hátra, de most jött csak igazán a nagy színjáték sava-borsa. Közönségünk bizalma, biztatása egy pillanatra sem szűnt. Megtáltosodott játékosaink lendülete, kitűnő játéka szinte lesöpörte ellenfelünket a pályáról. Gólra éhes játékosainknak szellemes összjátékkal az egy pillanatra megingott védőkkel szemben végre sikerült a bécsi 4:1-es eredményt kiegyenlíteniük. Ilyenkor szokta elveszíteni önbizalmát a gólt kapó csapat és nő meg az önbizalma a gólt rúgó csapatnak. Méghozzá saját pályán, az örömtől őrjöngő közönség biztatására. A további gólok sem maradtak el, meglett az ötödik és a befejezés előtti percekben a hatodik gól is. Amit most láttam, sohasem felejtem el!”
Ezzel a Ferencváros két év után ismét bejutott a KK-döntőbe.
Ebben a szezonban a bajnokság előtt román, a bajnoki szünetben portugál túrát bonyolított le a Ferencváros.
Az 1936-37-es szezonban játszott díjmérkőzések összesítése:
43 mérkőzés: 30 győzelem, 3 döntetlen, 10 vereség: 152 : 70 gólarány
Az amatőr csapatként szereplő FTC az amatőr bajnokság I.osztályában a Pártos-csoportban a 2.helyen végzett, 22 mérkőzésen 13 győzelemmel, 4 döntetlennel és 5 vereséggel, 69:34-as gólkülönbséggel.
Forrás:
Nagy Béla Fradi futballkrónika 1899-1973
nemzetisport.hu