A futballt, mint olyant, a társadalmi érintkezés egyik lehetséges alternatívájaként általában nem, vagy csak érintőlegesen szokás megemlíteni. Emlékeim szerint az egykoron lévő futballplaccok mellett oly sokféle ember megfordult már, és ha mindannyiukat nem is a közvetlen játék, az abba való bekapcsolódás iránti vágy vezérelte oda, de mindenképpen az a különböző lélektani működés mentén létrejött szurkolói szenvedély, amelyről előző gondolatmenetemben már írtam. Olvassa el a teljes cikket »

Mindörökké zöld-fehérben

Szót ejtettem ugyan az ezt megelőző írásomban a rajongás lélektani jelentőségéről, szélsőséges megnyilatkozási formáiról és annak esetleges következményeiről. Azonban nem esett szó mindezidáig a normális keretek közt zajló, csapatinspiráló szurkolásról és arról, hogy mit jelent, ha a Ferencváros örökre a szívünkbe égette magát. Olvassa el a teljes cikket »

A mai kor lelátói hangulatáról azért nehéz szót ejteni, mert most sajnálatos módon olyan napokat él meg a Ferencváros, amelyre nem lehet senki sem büszke. A lelátók a kultúrált szurkolásnak a színterei, ahol helyet kapnak férfiak, nők, gyerekek, idősek, nemtől, kortól, társadalmi hovatartozástól függetlenül. Azonban ez az idealizált kép, mely úgy engedi láttatni az Egyesületünk híveit, ahogyan az egykoron helyénvaló volt, elmúlt. Olvassa el a teljes cikket »

A Női szemmel rovat második fejezetében folytatjuk a közel száztízéves fradimúlt feltárását. Olvassa el a teljes cikket »

Kihasználva, hogy szerkesztőségünknek egy hölgy tagja is van, elhatároztuk, hogy külön rovatot indítunk neki. A címe magától értetődő: Női szemmel…

Ebben a rovatban Mónika írni fog a Fradiról, a Fradizmusnak nevezett érzésről, a futballról és még sok mindenről. Reméljük, írásait olvasni fogják úgy a meccsre járó, mint az attól tartózkodó szurkolók, olvasni fogják azok a hölgyek, akik gyakran nem értik, miért is tud annyira lelkesedni a párjuk.

Íme az első rész, amely nem sokat, csak úgy 110 évet utazik vissza az időben… Olvassa el a teljes cikket »