Mondják, a magyar szeret morogni, tehát amolyan morgó.

A magyart nemzetközileg úgy rövidítik, hogy hu. Ha ezt a morgó elé tesszük, akkor …

… akkor kijön a cím. Amit másképp is boncolgathatunk. Azt is mondják, a magyar szereti a humort. Vágjuk le itt a címet, humor…

… mi jön utána? Gó, azaz angolul go, tehát: humor go! Lehet, így is van értelme?

Fogjuk fel így is, úgy is! Legyen ez egy magyaros morgó, amúgy humorosan, tehát: humorgó. Olvassa el a teljes cikket »

A címben feltett kérdés mindig izgatja a szurkolót, átigazolási szezonban különösképp. Igaz ugyan, hogy még nincs átigazolási szezon, csupán a bajnoki ősz ért véget, ezért ez a kis cikk ezzel a témával foglalkozik… Olvassa el a teljes cikket »

Nem új politikai tömörülés. Nem civil kezdeményezés. Mégis rövidít valamit. Gondolataim gyakran időznek körülötte. Talán mozgalmat is lehetne e szavakra építeni. Meglehet, nem is lenne gyenge mozgalom? Olvassa el a teljes cikket »

A szurkolói és a futballszakmai után bátorkodom előállni egy újabb jelzővel, amit a három E betű elé teszek, ez pedig a vezetői.

A múltkor azt írtam, bátrabb leszek, mert szurkolóként a futballszakmátról írok. Mit mondjak ma, amikor egyenesen a vezetőket állítom a vizsgálódás középpontjába? Ám, úgy érzem ők kihagyhatatlanok ebből a témakörből. Olvassa el a teljes cikket »

Gondolom, nem vagyok egyedül azzal, hogy nagyon vártam a tegnapi napot. Nagyon vártam, mert zöld a vérem. Nagyon vártam, mert Fradista vagyok. És három hosszú hét telt el azóta, hogy láthattam volna a csapatomat. Tudom, persze, hogy tudom, hogy voltak sportolóink, voltak csapataink, melyek ebben a három hétben is pályára (vízbe, jégre, parkettre) léptek, eredményeiket figyelemmel is kísérem, sikereiknek örülök. Mit tegyek? Restellem, de nem lógok ki az átlagból, akik a futballcsapat hiányán tudnak igazán bánkódni. Hát még az eredménytelenségükön! Olvassa el a teljes cikket »

Ha valaki úgy gondolja, hasonlót már olvasott honlapunkon és egy újabb sorozat következő részét olvashatja, az jól gondolja.

Pár napja egy publicisztikában, szigorúan szubjektíven, értekeztem a szurkolók és a Fradi 3 E betűjének viszonyáról, Szurkolói EEE címen. Alcíme a cikknek, a „Mit kezdjünk vele?” kérdés volt.

Ma, ha lehet mondani, még bátrabb leszek. Ezúttal, továbbra is mint szurkoló, a futballszakmát hozom a 3 E betűvel összefüggésbe. Természetesen nem akarok olyan dolgokkal foglalkozni, amihez nem értek, ez a cikk nem a futballszakmáról szól, az „csak” mint jelző szerepel a Fradi történelmében oly fontos jelszavak előtt. Olvassa el a teljes cikket »

Kérdezheti az olvasó, ez meg miféle cím? Az EEE kérdését ritkán hozzuk a szurkolókkal összefüggésbe. Vagy mégsem?

Mindenesetre, én most megpróbálkozom a kérdéskör elemzésével. Olvassa el a teljes cikket »

Péntek este óta újra érezhető bizonyos fociláz Magyarországon. Olyan érzés, amelytől az idősebbek már elszoktak, a fiatalabbaknak pedig valami egészen új. Egy magyar csapat, egy válogatott csapat legyőzte azt a fajta kishitűséget, amely a nézőkben a válogatottak neve hallatán azonnal felmerült. Olvassa el a teljes cikket »

Az úgy nem járja, hogy csak úgy értékeljünk bele a nagyvilágba. Megértettem a feladatot, amit kitaláltak nekünk. Izgalmas, új játék ez! Nem nézni, figyelni kell a meccset, a meccsen. Figyelni, hogy felfedezzük, mi a taktika. Oszt, ha ezt megértettük, akkor tanulni, azaz megtanulni az edző fejével gondolkodni. Értékelni csak ezek után van értelme. Én jól szórakoztam, szeretem a komoly agytevékenységet igénylő rejtvényeket… 🙂 Olvassa el a teljes cikket »

Mióta ez a bajnokság elkezdődött, Lalolib barátommal párban jegyzetelünk. Ő megtalálta a helyét a fotelben! Szellemesebbnél szellemesebb jegyzeteit örömmel olvashatjuk, a még oly szomorú meccsek utáni pillanatainkban is. Olvassa el a teljes cikket »