A VII.24-én feltett kérdésünk és a helyes válasz. Olvassa el a teljes cikket »

A VII.23-án feltett kérdésünk és a helyes válasz. Olvassa el a teljes cikket »

A VII.22-én feltett kérdésünk és a helyes válasz. Olvassa el a teljes cikket »

A sheffieldi edzőtábor idején rendszeresen írtam egy rövid bemutatót az éppen aktuális ellenfelünkről, csakúgy mint idehaza a Hertha BSC elleni meccs előtt.

A bemutatók fogadtatása jó volt, sok elismerő visszajelzést kaptam. Ezen felbátorodva döntöttem úgy, hogy ilyen szempontból is figyelemmel kísérem csapatunk újonnan induló szezonját. Talán a magyar ellenfelek történelme, története is érdekes lehet olvasóink számára.

Ma délután 17:30-kor Kecskeméten lép az FTC pályára, Ligakupa mérkőzésen a KTE-Ereco ellen.

Ellenfelünk 98 éves múlttal büszkélkedhet, még ha az nem is volt mindig folyamatos, fel lehet benne fedezni a magyar történelem és a magyar sporttörténelem lenyomatait. A történelemkönyvek szerint 1911. június 11-én alapították meg a Kecskeméti Munkás Testedző Egyesületet, KMTE néven, melynek színe piros-zöld lett. Persze már korábban is ismerték a futballt a városban, a Kecskeméti Lapok című újság például 1871.május 6-án arról tudósított, hogy

Labdázgató társaságot akar városunkban egy élemedettebb korú polgártársunk alakítani, mely társaság hetenként kétszer dobásokban és szaladgálásokban gyakorolná magát.

Ez a kísérlet azonban még sikertelennek bizonyult. 1904-ben játszották az első Kecskeméti labdarúgó-mérkőzést, melyen a budapesti III. kerületi Főgimnázium legyőzte a helyi Piarista Gimnázium csapatát. 1910 májusában került sor az első Kecskeméten rendezett sportegyesületek közötti labdarúgó mérkőzésre, melyen egy helyi és egy fővárosi csapat vett részt. Majd eljött az idézett dátum, a hivatalos megalakulás ideje. Első mérkőzését 1911.augusztus 15-én játszotta, 1:0-ra kikapott a helyi KSC csapatától. A másodikon azonban már 5:1-re győzött a Szolnoki MÁV ellenében.

1913.június 29-én az egyesület nevéből kimaradt a Munkás szó, így lett
KTE. Színeiket is megváltoztatták, mégpedig a ma is használatos lila-fehérre. 1921-re már városszerte elfogadottak és elismertek voltak. 1921-ben a Kecskeméti Közlöny így írt:

Az őszinte érdeklődés, mely a KTE jubileumát kísérte beszédes bizonysága annak, hogy az egyesület társadalmi missziót tölt be… Ma már Kecskemét város társadalmának tekintélyes részét vallhatja magáénak.

A saját pálya megépítését 1922-ben határozták el, az 1926-ra épült fel, a mai Műkertvárosban. A két világháború között először a Közép-, majd a Dél-kerületi bajnokságban játszott a csapat. Akkoriban nem létezett a mai, egymásra épülő bajnokságok rendszere (egészen 1942-ig). A KTE itt középcsapatnak számított, az 1929/1930-as bajnokságban a helyi rivális KAC-ot is megelőzte. Kétszer kiesett a csapat, de mindkét alkalommal még a következő szezonban vissza is került.

1945. júliusától ismét felvette az egyesület a KMTE nevet. 1949. június 28.-án egyesült két kecskeméti csapat, a KTE és a KAC, az új klub a KszTE nevet kapta. A csapat új színösszeállítása a piros-kék lett. 1954. január 11.-én újabb névváltoztatás után Kecskeméti Kinizsi lett a klub neve. A csapat ebben az évben ki is esett a másodosztályból, az eredeti nevét és színeit (lila-fehér) csak 1956 december 2.-án vehette fel újra. Innentől kezdve 40 éven át a csapat a megyei bajnokság és az NB II között hullámvasutazott. Ezen korszal legnagyobb sikere, hogy 1967-ben a csapat elődöntős volt a Magyar Népköztársaság Kupában.

1997-ben az önkormányzat dobra verte a régi Kurucz körúti pályát, a csapat mérkőzéseit 1998-ig a Széktói stadionban játszotta. Ezután egy álfúzió jött létre politikai döntésre a KTE illetve a KSC-RSC között. A névleges egyesülésből létrejött a KFC (Kecskeméti Futball Club). A csapatot működtető kft. főszponzora az ismert vállalkozó Jámbor János lett, aki 2003-ban kiszállt a kecskeméti labdarúgásból. A KFC játékjogát átruházta az időközben megszűnt, ám akkor újjáélesztett Vasasra.

A fúziót ellenzők között 1998-ban a régi-új elnök, Pinczés István korosabb és ifi korú játékosokkal újraélesztette a szünetelő, önálló KTE labdarúgást, a megyei III-as osztályban indulva. A próbálkozás 2 évet élt meg.

Majd 2003 nyarán a Kispest Honvéd volt tulajdonosi köre, élén Koncz Lászlóval és Vida Pállal megvásárolta az NB I/B-ben szereplő Büki TK-t működtető kft.-t, és ezen joggal Kecskeméten az NB I/B-ben KTE néven újraindította a csapatot.

Ugye, hogy a rendszerváltozást követő évektől tipikusan magyar a történet?

A csapat 2007/08-as NB II-es diadalmenetére mi, ferencvárosi szurkolók nem szívesen emlékszünk, hiszen az egyebek közt a Fradi kárára történt. Ezzel együtt a csapat először mérethette meg magát a magyar labdarúgás első osztályában, ahol első idényében a dícséretes 5. helyen végzett. A 97 éve várt feljutásnak köszönhetően Kecskeméten a futball népszerűsége és nézettsége jelentősen megugrott. A történelmi siker nem utolsó sorban a biztos anyagi háttérnek, a helyi vállalkozók és a város összefogásának köszönhető. A tulajdonosok egy kvázi nyugati mintájú klubmodell kialakításba fogtak: hosszú távú elképzelések, fiatalok szerepeltetése, jó kapcsolat kialakítása a szurkolókkal (naprakész honlap üzemeltetése, szurkolói bolt működtetése, ingyenes buszoztatás az idegenbeli meccsekre), fejlett médiakapcsolatok…stb. A megyei jogú város önkormányzata eddig még soha nem tapasztalt mértékben állt a csapat, az utánpótlás és a tulajdonosok mellé. Anyagi és egyéb támogatásuk is hozzájárult a sikerhez. Persze, ehhez kellenek a szponzorok is, mint például a csapat nevében is szereplő Ereco Zrt., teljes nevén ERECO Kelet-Európai Hulladékfeldolgozó és Környezetvédelmi Részvénytársaság.

Mérkőzéseiket az 1962-ben átadott Széktói Stadionban játsszák, melynek mai befogadóképessége 6.320 néző. A feljegyzett nézőcsúcs 2006.09.16-ról datálódik, amikor a Fradi első NB II-es vendégjátékára 8.000 néző volt kíváncsi, közte több ezer fradista. Ma valószínűleg nem lesznek ennyien a zöld-fehér szimpatizánsok, ám aki elmegy, teli torokból és sportszerűen biztassa csapatát, hogy többszörösen sikerüljön az NB II-ben elszenvedett „sérelmekért” a visszavágás. Mint, ahogy a tavalyi szezonban már elkezdünk valamit törleszteni, amikor ugyancsak a Ligakupában az Üllői úton győztünk, Kecskeméten pedig döntetlent játszottunk.

Legyünk optimisták! Most kecskeméten sem elég a döntetlen! Hajrá Fradi!

Az összeállítást a KTE hivatalos honlapjának (www.kecskemetite.hu), a http://hu.wikipedia.org/wiki/Kecskem%C3%A9ti_TE wikipedia bejegyzésnek és a http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/23 stadionbemutató oldalnak a felhasználásával készítette:
Simon Sándor

Csapatunk a Ferencváros a mai napon megkezdi menetelését a Liga Kupa sorozatában.

Annak érdekében, hogy olvasóink számára egyértelműek legyenek a szabályok, azokat kivonatos formában közzétesszük. Olvassa el a teljes cikket »

Kocsis Sándor

Az ötszörös magyar bajnok és háromszoros magyar gólkirály 1929. szeptember 21-én született Budapesten, a Kőbányai TC, az FTC, az ÉDOSZ, majd a Budapesti Honvéd jobbösszekötője, 1948 és 1956 között 68 mérkőzésen játszott a válogatott együttesben és 75 gólt ért el. Olvassa el a teljes cikket »

A VII.21-én feltett kérdésünk és a helyes válasz. Olvassa el a teljes cikket »

Mérhetetlen jókedv fogott el a következő cikk olvasásakor. Amikor női Fradista szurkolókkal találkozom, rendre valamiféle elégtétel érzése kerít hatalmába. Úgy érzem ez egyfajta visszaigazolás valami olyasmi okán, hogy lám, nem csak kifejezetten férfiak kiváltsága lehet a lelátókon szakértelemmel szurkolni Magyarország legjobb csapatának – és nem feltétlenül nemhez kötött eme szívderítő elfoglaltság – hanem a női nem is érezheti úgy, hogy együtt lélegzik a csapattal. Olvassa el a teljes cikket »

Mindig is közel álltam az újságokhoz, szerettem lapjaikat átolvasni reggelenként. Már fiatalon leballagtam az újságárushoz és naponta megvettem a Sportot! Izgalommal vettem kezembe és szívtam magamba az új híreket! Olvassa el a teljes cikket »

A VII.20-án feltett kérdésünk és a helyes válasz. Olvassa el a teljes cikket »